|
Vendég: 6
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
M
Anyukám, Te dárga,
fogom kis kezedet,
életem úgy fájna
ha nem lehetnék Veled! |
|
M
Van olyan seb,
mely nem gyógyul meg.
Sosem. |
|
M
Az ősz fia már a lelkem,
elhagytam tavaszom, ott valamikor rég,
csak ő maradt és figyel még lesben,
nézi magamban, hogy távolodok én. |
|
M
Temetőben fáj a csend,
galamb lelked itt kereng.
|
|
M
Hazugság is az, mi az életet részben mozgatja
Mert mindenkinek van, némi kis titkolnivalója…
Nem mindig célszerű mindent őszintén kimondani
Sőt van, mikor célszerű az igazságot titkolni. |
|
M
Itt van érted,s
elillan éj csendjében,
boldogságot át élted
kertjében. |
|
M
Aranyból van a szíved
Jóságból,drága lelked
Ég kékjéből a szemed
Nap adja a mosolyod |
|
M
Tapintható anyagot nem töltesz ki e való földkereken,
Míg én sarkaim mögött árnyékot vetek és lábnyomot hagyok;
|
|
M
A kopasz szeme mint a pokol tüze égett,
mikor meglátta a kiborult csészéket |
|
H
Állj meg! Valami nem az ami kell itt,
hisz győz ki vesztes és veszít ki igazi
Te honnan indultál az útra?
|
|
H
Szegény szomorú szívem,
annyira fázik nélküled,
nincs kihez bújjon,
nincs ki szeressen,
|
|
H
Mély a csend,körülötted,
Csend van és félhomály
Az idő is hallgat,megáll
|
|
H
Gyönyörű ezüst-fehér galamb száll a horizont felé.
Olyan, mint egy ragyogó, apó kis lélek.
Kitárt szárnyakkal lebeg az égbolt azúr vászna alatt.
A fények csillognak, ragyognak szárnyvitorláin,
|
|
H
Hess madár, hess madár!
Kalitkaajtód nyitva már,
repülj az égig menj, siess,
addig indulj míg elhiszed,
|
|
H
A tél búcsúzni kényszerül
Újul a táj, tavaszra készül
Tavaszt fest a nap az égre
Madarak dalolnak végre.
|
|
H
Én ma mást nem is kérek,
csak egy szép szót, emberséget.
Jó lenne ha szeretnétek.
|
|
H
Most már csak mosolyogva gondolok Rád...
amikor felidézem szavaidat,
ahogy tekinteted mélyen rám emeled, |
|
H
Mosoly pezseg a réten,
szűz szerelem éltet.
Tavasz tüzében fészek,
forrong kikelet ének,
|
|
MM
Az emberek halandóak
Amíg élnek, de gyarlóak.
Tarol az emberi butaság,
Sajnos ez az alapigazság. |
|
M
Megint becsaptak
Mint a huzat az ajtótót
Kitört az ablak. |
|
M
Habos hullámok hátán hirtelen
lelkem lemerül léttelen
világok végtelen vizébe,
semmiség súlytalan sötétjébe. |
|
M
Nem létezel. Mégis: átölelem mindazt, mit teremtő hitem benned lát,
Szorosan, határtalan, mohó, önző szeretet szárnyával:
Mert álmodó lelkem zavaros óceánján úszol társamként át meg át, |
|
MM
A hajnal mohón az éjbe harap,
kinéz függöny bársonya mögül a Nap.
Kicsike örömöd fut át magamon,
ha elindul tollamból betű folyamom. |
|
H
Első lettem, na de ilyet?
Még hogy én, kivételezett?
Azt hittem, szépségem miatt,
Szemem mégis, kissé riadt.
|
|
H
Magunkban hordozzuk mindannyian
A Kárpátok alatt.
Mióta itt az első tűz kigyúlt,
|
|
|
|
Ma 2026. október 08. csütörtök, Koppány napja van. Holnap Dénes napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|