|
 Vendég: 10
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 V
Ablakomnál göcsörtös fa,
Béna ágaival,
Kelő nappal rám mosolyog,
Feslő bimbóival.
|
|
 V
A szirmok selymes paplana
a Naptól langyos, csábító,
a nektár mézes illata,
mint édes manna, bódító. |
|
 V
Szép legyen mindig,mit
adhatnék neked,arcomon
simogatásoddal,kecses,
fehér kezed. |
|
 V
Végre kék az ég,
tengernyi tavaszi virág,
tarkállik a rét.
Bimbós a meggyfaág, |
|
 V
Fordul a Föld, nyújtózik az élet.
Március fényt csókol a virágok ajkára.
Már hallik a tavasz muzsikája.
Belekezd végtelen táncába a természet. |
|
 V
Tudod szívem,megszoktalak
Már kitalálom gondolatodat !
Mi reggel együtt ébredezünk
Te kávéval már elvarázsolsz |
|
 V
A szív az észen most kifog,
Magam holdfényben érzem máris,
És újra élek! Az vagyok:
Szerelmes – mint egy nem normális...
|
|
 V
Nőnapos kis Feleségem
Kislányként forog, |
|
 V
Értelemmel pihentünk a fűben,
lelkünkben a fáradság volt jelen,
a hegyek tavai közt figyeltünk,
szemünkben a bíbor napnyugta pihent.
|
|
 V
Hajnaltájban rigófüttyre ébredek,
párját hívja, ki csendben még szendereg,
csodás ez a hajnali szerenád,
melengeti lelkemet, éled a vágy! |
|
 V
Rég ölelt, nem feled,
Tova úszó köd szendereg,
Bármi vár is, félek -e?
Csak a jövő tudja.....nem. Felel -e?
|
|
 V
egész úton, egész itthon azon gondolkodám
itt a tavasz, kikent az ég, s vajon minek okán
vagyok vigasztalhatatlan, s drága lelkem újra
mért a régi, unhatatlan, búskomor dalt fújja? |
|
 V
Nehéz a tél. A súlya rám feszül,
borús a „bolt”. Repedne már az ég,
szakadna, esne rám a hó, a jég,
s ma vége lenne tán! - s a láz belül, |
|
 V
Hinné e valaki, hogy a sál mögött
az a csinos negyvenhatos,
mostanában szülinapos? |
|
 M
Vagyok friss oxigén;
amikor belélegzel,
kusza ereidben
száguldok a véreddel; |
|
 M
Dalolj, dalolj kismadárka,
öntsd ki szíved bánatát,
itt vagyok, ki meghallgasson,
én vagyok a jóbarát. |
|
.jpg) V
Kihalóban az emberi értékek,
Világszerte nő az agresszió.
Miért nem kellünk egymásnak gyerekek?
Mivé lesz ez a világ? Mondjátok, ó… |
|
 V
Kaotikus volt a világ,
törvények nem szabályozták.
Benne rejtőzött az isten,
akarta, hogy kozmosz legyen. |
|
 V
A kép csalóka látvány,
mosolyod a hamis álcád!
Virágok közé rejted magad,
sziromlevél természetes, |
|
 V
Legyen ma sok szép virág a kezekben,
Kedves gondolat az okos fejekben,
Hisz’, minden nőnek számít a mosolya,
Bármit is tesz velük az idő vas foga. |
|
 V
Tavaszi szél fésüli a fűz aranyhaját.
Olyan jó, itt karodba simulva.
Feledni a tegnap minden bánatát,
nézni, hogy a folyó kisiklik a partra.
|
|
 H
Megdobbant szívem, föl, nyeregbe!
Gyorsabb voltam, mint hittem én.
Már földet ringatott az este,
S az éj leszállt hegyek közén.
|
|
 H
Szívébe laksz majd,
ha szívébe szerettél,
lelkét találod,ha
csodát kerestél.
|
|
 H
Az egész világ
egy és fehér,
magasból hullnak
az elhalt szirmok.
|
|
 H
Lassan árnyék dereng
utam is messze vezet
tűnődöm időtlen időn
szerelemről álmodón
|
|
|
|
Ma 2026. október 08. csütörtök,
Koppány napja van.
Holnap Dénes napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
