|
 Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 Gy.
Tavasznak illatát sodorja libbenőn a szél,
körözve jár a rügyfakadta, barna ágakon,
reményt terítve, lelkeinkbe bújva rábeszél,
feledjük el telünk, susogja egyre, bájolón. |
|
 Gy.
hallgatok
hangtalanul...
Hallgatózom:
hallatlan hajsza |
|
 Gy.
Mára a lelkem olyan borzolt, mint egy elszökött, bolhás, borzas puli,
Ha meg vonatablakon kinézek, nem látok semmit… ez életbugyi…
Már ki ugranék ajtón vagy ablakon, de lekötözve egy hajnalon?
Össze fény a füstben lévő szikrákból jön, reggel, este meg hajnalon… |
|
 Gy.
Akkor mondta gyere velem,
nem messze lakom innen.
hol tűz ég kályhában odabenn,
égett, vágyó kiváncsiság bennem. |
|
 H
Ideje volna felébredni, emberek!
Kinőttük mára a földet?
Vagy még nem mérgeztük eleget?
Az űrbe hordjuk a szemetet, itt |
|
 H
Földön, vízen –
Van gyász ilyen –
Ha meghalnak szelek |
|
 H
Indiánba hajló nyárban,
narancssárga tüllruhában,
napraforgólányka táncol,
arca pírja, szinte lángol. |
|
 H
A kocsi kereke nem zörög, mert sárba süppedt.
A patkónak nincs szikrája, porban fut.
A pipából nagyot színak, megparázslik a dohány,
s a kártyával nagyot ütnek, ha előfordul az adut. |
|
 H
Veled vagyok, ha fúj a téli szél,
veled vagyok havat, ha görget,
hiába néma szád, szemed beszél,
amint kezemre hull a könnyed.
|
|
 H
Könnyű szellő nyomdokában, ezer álom vágysorában,
felkelt most már minden csillag, éjszakában-magányában.
Elindult az éjjel, szikrázott a nagy Hold,
ezernyi fényével, örökre világolt. |
|
 H
Lehet, hogy nem is az utam volt a dacos,
Hanem a konyhai kötényem nem volt babos…
Lehet, hogy nem is az utam volt a dacos. |
|
 H
Felhőkből permetez áldás,
tavaszi virágok pompás,
szőnyeget terítenek,
bogarak sütkéreznek, |
|
 Gy.
A kaland elmúlt a szádról,
a sóhajtás pilléje se repked,
esti alakodhoz egyre több árnyék szegődik -
a madarak elmenekülnek |
|
 Gy.
Midőn dacolva tűzbe mentem érted,
sisak se védte testemet, se vértek,
csupán a két mezítelen karom volt,
mi megfeszülve, ínszakadva harcolt. |
|
 Gy.
Madárka fönn, virág alant,
Mindkettő sárga és kicsi;
Imádják egymást, róla dalt
Madárka tud csak zengeni. |
|
 Gy.
Micsoda sodrában szállnak a gondolatok,
Közben rögzülnek a legnagyobb gondolatok…
Micsoda sodrában szállnak a gondolatok. |
|
 H
Tavasz van. Tavasz van?
Itt nap süt, ott hó esik.
Illat száll, rügy pattan,
mosolyognak... jól teszik!
|
|
 Gy.
Most, hogy a fájdalom,
Mint tenger viharja, átzajlott lelkemen,
S szívemre sivatag béke nyugalma szállt:
Most hadd emlékezem. |
|
 Gy.
Halmozódó szenvedések,
Komoly gondolatok.
Itt hagyok mindent nektek, |
|
 Gy.
Pedig, ha lenne mersze, itt hazát
is építhetne, persze, hát, nahát,
ugyan nehogy te mondd meg azt neki,
mi őt, a szolgalelket élteti. |
|
 Gy.
Elveszett érzések, furcsa rejtekében,
megláttam kincseit, gyönyörű veszélyben.
Játszmi könnyedséggel, úszott most már tova,
ott hol viharos volt, és nagyon mély a vágya. |
|
 Gy.
Rügyek duzzadnak
Barackfán, lesz sok lekvár.
Derűs virágzás. |
|
 H
Hajdani volt szerelmem hűsége,
lelkem szomjas vágya a szeretetre,
mégis úgy lett álmaimnak vége,
hogy egymagamban élek odavetve. |
|
 Gy.
Uram, segíts!
Hallod-e: a morzsálódó ősi rög
vesztét érezve sikolt élesen!
Uram, segíts! |
|
 Gy.
Így maradunk remegőn mi továbbra az éji varázsban,
függönyeinken a déli Nap is kirekesztve világol,
ajkad az ajkaimon puhatolva, gyönyörre találtan
suttog, amint elalélva a kéj tüze még vele táncol. |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 24. csütörtök,
Gellért napja van.
Holnap Eufrozina napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
