|
 Vendég: 9
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 V
A halál egy állomás,
de miért is olyan más...
Keleten megdicsőült,
Istent lelő szent vágyakozás, |
|
 V
Mesélj, hogy alszol este el?
Van-e mondd, kar mely átölel,
van-e ki lágyan csókot ad,
s ugyanúgy várja vissza azt. |
|
 Sz
Hihetném azt, most kezdődik minden,
én vagyok a Virág és magjaim hintem...
szóródom széllel, gyermek-kéz tépdel -
mindenütt kihajtok, Gazdám takar Téllel.
|
|
 Sz
Vijjog a sziréna, rendőr, vagy mentőé,
Valami baj lehet, nem tudjuk, hogy kié?
Beteg, vagy rosszullét, vagy tán elment tova?
Más dimenzióba, a Föld egy vándora?
|
|
 Sz
Mily torz maszkot égetett rám a Sors,
hogy dédelgetett álmaim
sebzett madárként az örvénylő Múlt
feneketlen kútjába hullanak,
|
|
 Sz
Immár nyolc esztendős lett az én kisfiam,
nemrég még gőgicsélt a babakocsiban...
Az idő rohan... és fejlődik a Kincsem,
érdekli is őt a világon minden.
|
|
 Sz
Álarcok mögé bùjunk miket mindennap viselünk,
álarcok melyeket mindennap cserélgetünk.
Olykor már magunkra sem ismerünk,
Valòjában a legvègère elveszìtjük az igazi tükörképünk.
|
|
 Sz
A rózsa közepe gazdagon vérvörös,
életed élő gazdagsága.
Engedd, mint rózsa dagassza sűrűn szívedet,
szíved ne legyen kérlelhetetlen, és maradjon meg a nyitottsága.
|
|
 Sz
Első világháborús kétfedelűek nem voltak gyorsak
És csak alig hatezer méter magasságban csúcsosodtak….
Az aviatikusok, akkoriban inkább felderítésre repültek,
Persze volt náluk egy rögzített földi géppuska, meg fényképező gépek.
|
|
 Sz
Nem tudom még mire várok,
csukott ajtók előtt állok.
Szeretetem hiába kopog,
süket fülek nem hallotok.
|
|
 Sz
Csak nyolc milliméternyi a hossza,
de falánksággá sokszorozza,
a súlya egy-két milligrammnyi,
vagy kicsit több, vagy éppen annyi,
|
|
 Sz
Karcsú kristályüveg váza
rózsacsokor a pompája.
bordó, bársonyos szirmait
zöld levelek körbe veszik,
|
|
 Sz
Fényképed tegnapok zápora mossa,
ujjaid között bíborszín tulipán,
szíved kertjét szatén szirmával fonja
ledér táncot lejtő, ezernyi virág.
|
|
 V
Játszadozz, csak játszadozz,
van még játékszered,
kristálytisztán láthatod,
hogy nem hiszek már Neked! |
|
 Sz
Sötét az éjszaka,
fölhangzik a békák nászdala.
Brekeke-brekeke,
kicsi kocsi kereke.
|
|
 Sz
Zsúpfedeles házikó volt, déd nagymamám háza
Emlékként őrizem szívem pitvarában.
Szegénység lakott ott, nem pompa tanyázott
Mégis szépnek láttam a nyiladozó világot.
|
|
 Sz
Bóbiskolni ült a fonott
kerti fotel kényelmébe,
bókoló, dús, bimbós bokrok,
nyár-orgonák látterébe.
|
|
 Sz
A túl sok aranytól hasadnak a búzaszemek,
itt-ott a búzatáblában tűzpiros pipacsok,
és egy lány,
hosszú pilláival, mint a búza kalásza.
|
|
 V
A pihenés egészen más,
csak e hosszú átmeneti
tétlenség, furcsa kínlódás,
mely zsibbadt lábam ledönti, |
|
 V
Nagyanyám sose volt fiatal,
öreg volt mindig - azt hiszem -,
előttem van, ahogy kivasal,
s ahogy a széken megpihen… |
|
 V
Összetorlódik, ami van,
az idő darabjaiban,
a világ botra dőlve lép,
az Isten kinyújtja kezét, |
|
 V
Csak állok és várok,
Vártán állva… járok.
Nincs is se kaja, se pia, se nő,
De bízok, élet ehhez majd felnő! |
|
 V
Sápadt holdvilágba
belelóg a bánat.
Felhők penésze
ellepi a tájat. |
|
 V
A Nap hőséggel kartácsol;
A Vihar?
Valahol távol… |
|
 V
Ha vad nyüszít a fák között,
Ha kürt rivall, ha ég dörög,
Ha lány dalol a domb mögött,
S te hallgatod, |
|
|
|
Ma 2026. október 03. szombat,
Helga napja van.
Holnap Ferenc napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
