|
 Vendég: 40
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 M
A forradalmárt játssza el,
de túl piciny a test,
csak hordótetőt érhet el,
ha szavalni nem rest. |
|
 M
Elindulsz az újért, új reményt keresel,
találsz kórót, szajkót, ki vissza felesel,
varjú vigyorog a fán, mondja kár,
visszafordulnál, de nincs hová. |
|
 M
Láttam veled alkonyt a hegyekben.
Napnyugtát a gyönyörű tengerben. |
|
 M
A Nap szuronyai végigpusztítanak rajtunk
a Föld és az Ég között,
kimerültem az annyira sok szerelemtől. |
|
 M
Hömpölygő tömegek
özönlenek,
gyerekek, öregek,
éhesek, szegények, |
|
 M
A Nap még boldogan ragyog,
ahogy egy őszi táncba fog,
villódzik milliónyi kar,
gyönyörű sugaraival, |
|
 M
Soha ne mond, hogy soha,
mert nem tudhatod soha,
mikor dob mentő övet feléd a sors. |
|
 M
A lélek is küzd, kavarog benne a jó és a szépség,
De külhatások érik, irányítják, mi mind fékség.
Visz előre a HIT, REMÉNY és SZERETET.
Egy van… becsüljük meg ezt a rövid életet. |
|
 M
ősz barangol a színek csodás színpadán
szélben reszkető, lombjától díszített fán |
|
 M
ajkad ajkamon
bizsergőn izgató
vágyédes hajnalon
étvágyunk mohó |
|
Félholdba árnyalt arcívét látva,
szívdobogva nem gyönyörködöm többé.
Egóján a meghittség morzsája
is, régen, játszva tömörödött röggé. |
|
 M
Agymosottnak nincs hazája,
Bólogat sok hazugságra. |
|
 V
Messze jártam éjjel, a koromsötéttel
elém-hullt csillagod sírodnál meghajolt -
ráfújt a szememre, s néztem a tiéddel
... átlényegült írisz lámpáddal láttatott.
|
|
 H
Kutyáimmal játszom,
oly boldog a lelkem,
két kis árva kutya volt,
aki senkinek sem kellett. |
|
 H
Sötétkék a hajnali ég,
hunyorognak a város fényei,
zajosan ébred az élet.
Dübörög a közlekedés,
|
|
 M
Nem vagyok Ég, nem vagyok sár,
nem tartozom a Világhoz,
és más világok sem mondhatják rólam ugyanezeket.
|
|
 M
Pap keresztel, szentel vízzel.
A génemben van a jövő,
Amit adott a teremtő. |
|
 M
Mi volt a bűnöm azt már nem is tudom
Bár írt valamit, de nem publikálom
Ürügyet keresett, letelt az időm
Skalp vadász volt, a hűséges szeretőm |
|
 M
Varjak lepik el a fa tetejét,
a tücsök már nem játszik víg zenét.
Őszi esténk hamar alkonyba hull,
a Tisza- tájra fáradt csend borul. |
|
 M
Majré, ne legyen,
Tátsd ki a szád: beletesz!
Bátorság, erény! |
|
 M
és ketten őrült csöndben állnak,
nekifeszülve a világnak,
az Úr, s a Fiú, kéz a kézben,
elnyűhetetlen hófehérben. |
|
 M
Tudom, hogy ez álom csupán,
de álomnak is csodaszép,
szeretkezéseink után
kedves lényed odalép... |
|
 H
Ne higgy a fájdalomnak - az gyakran becsap. |
|
 M
A holdfény csak pislákolt,
imbolygó tűzként szüremlett át
gomolyfelhők lebegő fátylán. |
|
 V
Egy szegény asszony, kinek fiatalsága a lánya,
elutaztak egy idegen országba,
hol egy jobb életért reménykedtek,
talán Indiába. |
|
|
|
Ma 2026. október 02. péntek,
Petra napja van.
Holnap Helga napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
