|
Vendég: 21
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
M
Ágaskodik, hogy kilásson.
Kint az utcán emberek.
Egy se képes, hogy megálljon.
Anyja is köztük lehet? |
|
M
Ó, estharang, ó, estharang,
Emléközönt idéz e hang!
Lány, ifjúság, egy csók, mi fáj,
Szülői ház, imádott táj. |
|
M
A vén Hold ma is csak egy sárga köménymag,
emlékköves úton hosszan elkísér,
felveszem az estét csillogó páncélnak,
mindíg akad álom, mely újat ígér. |
|
M
Tanulj a katasztrofális jelenből!
Talán még lehet rajta változtatni,értékeld
az istenadta szép természetet,mert
ha elpusztul,az lesz a vége mindennek. |
|
M
Szél vágja víznek taraját,
A habsörények borzolódnak,
Hullámot mégsem fél a gát,
És elkaszálja támaszát: |
|
M
Tudom, ezt te sem így akartad,
Nekem mégis nagyon fáj,
Velem maradsz azt mondtad,
De örökre itt hagytál, |
|
M
nem sejtetted, hogy szerette
szépségedet, kedvességed,
gyakran epekedett érted. |
|
M
Ha leszáll a csendes éj, embernek békesség.
Szent estén
Te magad légy gyertyafény. |
|
M
Hópaplan alatt a föld tavaszt álmodik.
Éji vándor a Hold csöndesen elköszön.
Hajnalra megpihennek az ölelések.
Szobákba reggelre nyugalom költözik. |
|
M
Hagyd, hogy megszólítsanak
neveden szólítsanak! |
|
M
Sötétkék árnyékok, tűként szúró fények,
Végtelennek tűnő nyűtt hétköznapok,
Kereszten, árnyékban torzak a remények,
Kicsorbult, hűlt szívem halkabban dobog... |
|
M
Merengve ülök a kis padon,
Tabán parkjában egymagam |
|
M
Rövid, de nem könnyű perce ez a búcsúnak,
Itt szívek szorulnak, könnyezve fejek búsulnak.
Elmúlik ez is mint megannyi más pillanat,
Szép emlékű kép, ezernyi mozzanat. |
|
M
Süvít a szél az ősi ugaron,
Felkavar ezeréves hantokat.
Rég feledett fájó gondolatokat.
Mik emésztik a régmúlt dolgokat. |
|
M
Százéves, csontos barna fák,
ruhátlan, pőre, vén arák;
tudják, az ősz, majd visszatér…
Árva a fészek, sír a szél. |
|
M
Hosszú életen át, sokszor fuldokoltam,
Urunk legyen áldott: életben maradtam.
Nem látom, de tudom, itt vannak Ők velem,
Folyton-folyvást védik gyarló kis életem. |
|
M
Rám haragszol:
kikacagsz?
Sírsz? |
|
M
Belém költöztél,
Örök tábort vertél,
Szívem rejtekén,
Megérintettél, |
|
M
Fellebeg régtől egy emlék,
átsuhan lelkemen fájón.
Börtöne nyílik a szónak
szépre születve szeressék |
|
V
Ahogy múlnak az évek,
minden nehezebb lesz.
Csontjaim elfáradtak,
hol itt fáj, hol ott, |
|
H
Innen út, sehová sem vezet
Szöges drót zárja le a teret
Ködön át csak sejteni lehet
Dombokat vagy egy hegyet
|
|
M
- Esküd ne szegd én miattam,
ha hív a haza menjél fiam.
Ne fussál el gyáván félve,
a honvágy úgyis utolérne. |
|
M
hangulatok borostyán kúszik fel nevünket takarva
elhullottunk mint sárgult levelek feladó nincsen
puhán melegít az avar gyökerét fagy a virágnak
bokornak rózsának nem harapja csak elvadul |
|
M
Meghívtam őt egy alkalommal
kávéztunk a Budai parkban.
Vén platánfák árnyékában
sétáltunk az alkonyatban. |
|
M
Míg bennünk Ádvent önmagára lelhet,
Addig teremthet Isten Jövőt,
Lelket. |
|
|
|
Ma 2026. október 02. péntek, Petra napja van. Holnap Helga napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|