|
 Vendég: 17
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 M
Boldog vagyok,élhettem
gyermekeket neveltem
átéltem minden szépet
amit az ember átélhet, |
|
 M
Ejnye, ejnye emelet,
legyen karfád, fogj kezet,
segítsd az öregeket! |
|
 M
Hallod a csendet? - nekünk mesél!
Alszik a város, elült a szél;
szemünk lehunyva, karod ölel,
egymásnak már csak szívünk felel. |
|
 M
Benne jó szó lakik, mosoly, és ölelő karok,
Én kaptam párszor, ám jobb amikor adok. |
|
 V
Szerelmem, ne mondj nekem semmit,
szemeddel szólj hozzám csillogva,
bennük mindig felemelkedek,
ha ölembe foglak.
|
|
 M
Homlokod tükörsima,
hely benne kettőnknek jut még,
de nincs több olyan ima,
mi visszatart, ha elfutnék. |
|
 M
Ó bár ölelnél - S néznénk, ahogy a Nap feldereng!
Ó bár ölelnél - S néznénk, Hold sarlóját, csillag sereggel! |
|
 M
Van-e remény, hogy visszatérnek majd egyszer?
Van remény, hogy új tavaszban rájöjjenek,
és soha ne feledjék el hol is hagyták gyökereik!
Jelen és jövő mely mutatja az utat hazafelé. |
|
 V
Már olyan nagyon metsző a hajnali hideg,
Még nincs itt, a vacogó fák ágain, remeg…
Várja az elmúlást két őszi levél…
Még nem, de már majdnem… csontig döf a tél. |
|
 V
Tartsd örök mozgásban a reményt!
Ne aludj téli fagyba csavarodva!
Rángasd ki magad a hajadnál fogva!
Látod még a tavaszt s vele a fényt! |
|
 M
Ráncaim már mélyek,
soha el nem múlnak,
remélem, hogy virrad
rám még sok-sok új nap. |
|
 M
Őrizheted majd ezután
a szerencse nekem kedvez,
szeretni ő úgy nem tud ám,
de neked enyém kellett! |
|
 M
Engem ne ámítsatok, hogy egyszer visszatér,
Túl messze utazott, elragadta a szél,
A lelkem lelke ő, velem volt de nincsen már,
S lassanként felemészt ez a hiány,
|
|
 V
Rég volt egy szerelem, de szívemnek nincs több vallomása,
Csak csendességben, elhaló, fájdalmas sóhajtása.
Ha édes álom száll szememre, még vele vagyok,
Olyankor minden annyira egész, s minden úgy ragyog.
|
|
 M
Én itt vagyok, te meg ott vagy,
barátságunk összeomlott. |
|
 M
Ha nem vagy velem
Nagyon fáj a szívem
Mert hiányzol nekem |
|
 M
Túlzásba visszük a hízelgéseket, amit
mások jó szemmel bírálva megvetnének.
Hamis bókokban fürdetjük lelkünket,
egy pár jó szó kielégít bennünket. |
|
 V
Mint egykoron Delphoi papnőitől,
elszántan vallatva a jövőt,
a ma embere is választ keres,
mi az, mit sorsa számára kivet. |
|
 Sz
Elvitt tőlem a december,
Immár sok-sok éve.
Lelkemben beszédes a csend.
|
|
 V
Ahogy őriz az emlék,
olyan már nem leszel.
Hogy rám tör az ébredés,
az álmokba veszel.
|
|
 M
Hiába adta az Úr, a kegyet,
tékozló, fekete ördög leszek,
ébenre festem be aranyhajam,
s máglyára vetem a legszebb szavam. |
|
 M
Ne beszélj most össze-vissza!
Arra felelj 'mit kérdezek!
Válaszod nem kristálytiszta
most Te csak magad fényezed? |
|
 M
Elballagok, többé nem járok oda,
véget ér lassan az életiskola,
Nem bukhatok meg a szigorlaton.
életem állomásait sorolom. |
|
 M
Melegíts fel hangoddal,
Világszép mosolyoddal,
S én rohanok majd hozzád,
Oda, hol egy jobb világ vár, |
|
 H
Létrát állítok, mi a tiszta semmiig felér,
Mert a semmi még olyan ártatlan, bűntelen,
Nem irigy, se önző, vásott, sem feslett,
Mind feljuthat, kinek lelke már elesett.
|
|
|
|
Ma 2026. október 02. péntek,
Petra napja van.
Holnap Helga napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
