|
 Vendég: 18
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 V
Kicsi kutyám rád találtam,
szemedben szomorúságot láttam.
Szőröd borzolt, szemed sérült,
- Mit vétettél, hogy utcán éltél?- |
|
 V
Szolgálj szívem,
Hogy éljek, és nagyon szeressek.
Szolgált szívem,
Hogy éljetek és szeressetek. |
|
 V
Nem lehet ezt másképp, csakis szerelemmel!
Belehalni százszor, reggel, délben, éjjel -
így szabad csak írni, őrült szenvedéllyel!
Úgy érdemes élni, hogyha ég az ember, |
|
 V
Ó, ne hívj többé ki a rétre
te csábító szabadság,
hogyan töltsük időnket e szent föld horizontja alatt
zavartalan szerelmünket, hogy mások ne lássák?!
|
|
 V
Tabuk között merészkedem
hol nem hívogat lámpafény,
meszelt fal bámul üresen,
már csak kifosztott menedék...
|
|
 V
Oda szeretnék elmenni,
Velük, de jó lenne élni!
Lehet, hogy ez mese, álom,
Akármi is, úgy kívánom! |
|
 V
Nem hiszem el.
Egyszerűen ez is megtörténhetett.
A nagy nemzedéki dalnok,
Cseh Tamás, halott. |
|
 V
Nekünk ez már a sokadik telünk,
Kéz a kézben szalad
Az Életünk. |
|
 V
Megsértődsz, ha megmondom
az igazat Rólad,
nem ellened dolgozom
nem érted a tollam... |
|
 V
Elmondom most mit érzek, de nem hullajtok könnyet,
megkönnyebbül szívem s a lelkemnek is könnyebb.
Azt hiszem, hogy számomra a végállomás leszel,
akár mit is csinálsz, bár mit is teszel. |
|
 V
A tó mellett, a nádasban,
annyi, de annyi állat van;
vadkacsa, béka, száz bogár,
lakhelyük lett a hűs mocsár. |
|
 V
Szabad észak, remény, ahol nincsen határ,
Semmi szenny, hazugság – tiszta hó, hosszú lét.
Varjúnép szemeink nem kaparja ki már,
Neki nem hona itt ez a sarki vidék. |
|
 V
Hánytatott-éledő gyönyörűszép rózsa,
kinyílt a búskomor, porral megtelt útra.
Arra jár egy ember, hogy nyomban leszakítsa,
de a sűrű ködben, az orrát se találja.
|
|
 V
Az anyagi világ csak a tudatunkban létezik. |
|
 V
Szemedben laknék egy időre,
hogy lássam mint szülik a hegyek forrásaikat,
hogyan csókolóznak titokban az őzek,
s halljam ahogyan a fűszálak nőnek. |
|
 Gy.
Kóborló vágyak között,
válogat, remény sugár.
Legtöbbjük összetörött,
rég feledett kék madár. |
|
 H
Annyi minden átment rajtam,
voltam boldog s boldogtalan.
Még itt vagyok, halljad szavam,
egyre jobban érzem magam.
|
|
 V
Világít, de nem melegít a Nap,
pihen a szél, lecsukta szárnyait.
vacog a Hold, éjszakára
hópaplant húzott magára. |
|
 V
Mit is mondjak még, hogy megértsd végre,
az élet szép, de most ne lépj a jégre!
Gondolj csak a szép pillanatokra
voltak tudod, voltak, találj vigaszra! |
|
 V
Kereng a hópihe, zenél a szél,
csodás a pillanat, rólad mesél -
azt mondja: vársz reám. Dalol a vágy,
akár a hópihe, annyira lágy. |
|
 V
Nincs levegő, bennrekedt a szusz;
fojtogat a bizonytalan káosz -
nyugalom szól a távolból vissza:
fizess még a biztonság árához. |
|
 V
Jégorgonákon
napfény zenél,
kemény a fagy
de tavaszt remél.
|
|
 V
vad tivornyák törnya,
hajón gyász-vitorla,
túladagolt drogok,
kábult fiatalok, |
|
 V
Sehol-semmi légvár felhők felett...
életfa ága furcsán megnyesett.
A mű megoldatlan, kényszeredett,
álom és valóság között rekedt. |
|
 H
Reám nézzél, ne nézz másra,
a meztelen igazságra.
Az én tükröm igazmondó,
benne a kép lehangoló.
|
|
|
|
Ma 2026. október 02. péntek,
Petra napja van.
Holnap Helga napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
