|
 Vendég: 5
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 H
azt mondtad fáj... és semmi részlet, éreztem
nem is kell több, mert fáj már az egész élet,
az este árnyai között megbújva pohárral
kezedben, pár korty sör csupán, azt is szabadkozva
|
|
 M
Száraz a rét, s a búzamező,
kókad a termés - lesz-e kenyér,
markol-e szárat majd a tenyér?
Árad a bánat, bús temető. |
|
 M
Sok aki boldog lesz,
néhány boldogtalan |
|
 M
Ez a csoda Benned,
Benned lakik csendben
hófehér szín lelked
mindig itt él bennem. |
|
 M
Semmi vagy,
És minden is,
Az igazi kép,
Egyre vakító, |
|
 V
Az ember gondolhat mindent.
Egy dologról akár százat.
A bűnösből is lehet szent,
ha elkenhet minden vádat. |
|
 V
Ne rám nézz! Mert én, itt sem vagyok.
Tükörkép int, a lecke adott.
Hallottam százszor: Mozdulj végre!
Az égből nem hull, ha csak "kéne" |
|
 V
bőrömre égtél, sebhelyként visellek, számon érzem vérem ízét mit fogaid haraptak húsomból, és érzem a tested minden sejtjét, mert valahol benned élek, melleidnek adom formáját, combjaid reszketnek meg ha érzel és ott hol az élet születik, ott vagyok örökké, szóval benned mint részed, mint egy sejted |
|
 M
Ha Bűvös Körben él-
az Ember, vaj’h miért-
hagyná el azt akár -
Vendégség kedviért - |
|
 H
Ifjú Tavasz,
Vénülő Idő;
Méltóságos jókedvünk
A végzet-temető. |
|
 H
Öngyilkos madarak esnek,
engem is körbevettek,
hogy elűzzék árnyékomat. |
|
 H
Szilánkokban az egek,
a soraim is részegek:
tántorognak lefelé,
tüzes alak terelé
|
|
 H
csodás harmónia
megtisztul a lélek
Mint egy rapszódia!
Fennkölt ez az érzés,
|
|
 V
Hatalmas fal vette körül a vár épületet,
Hol szerelmes szíve sokat szenvedett.
Szivét adta könnyelműen Hamletnek, ki
Nem adott neki mást, csak üres igéretet |
|
 V
Éj, és nem villan benne semmi,
csak őrködik a pusztaságban,
kormos cseppekben, egyhangúan,
mert könyörtelen a régi óra, |
|
 M
Pont ilyen az életünk is,
Hol göröngyös, hol sima,
Menjünk nyugodtan az úton,
Elérünk a végcélba! |
|
 V
Szeress halálodig,
az utolsó sóhajig.
Erről szól az ének,
kéjben érjen a végzet. |
|
 V
leszek haragos felhők alatt
hajnali harmattól könnyező
búzavirág mező őszinte kékje. |
|
 V
Elsimogatott álmok gyűrött lepedőn.
Sietősen beágyazott gyűjtött vágyak...
"Tudom egyszer jobb lesz" óvja védelmezőn.
s így épnek tűnik, tisztának. |
|
 Sz
Régen mikor éltek,
Még az ősi Istenek,
Nem voltak lázadok,
Sem gyilkosok,
|
|
 Sz
A Lélek kárhozattal is
Kockázik, nem vitás;
Kivert Kutyával osztva meg
saját Identitást. |
|
 Sz
A nyereségvágy, az élet garantált elrontója,
Irigység meg a testvére, a torz én mementója.
Ahogy nő a nyereségvágy, vele nő a fukarság,
De, hogy melyik volt előbb? Tudni melyik az igazság?
|
|
 V
A világnak sohasem lesz vége,
Bár születnek, s halnak emberek,
Baljós jelek aggasztják a népet,
Földünk néha tőle megremeg. |
|
 M
Ma már öreg vagyok, éltem pár tíz évet,
Magam mögött tudok egy hosszú életet.
Sokszor nézek vissza, szívem belesajdul,
Mint mikor a vándor néha hátrafordul, |
|
 V
Enyhe szellő szép szemedbe
fújja mézszínű hajad,
nem látom a tekinteted,
de érzem azt, rám tapad! |
|
|
|
Ma 2026. október 01. csütörtök,
Malvin napja van.
Holnap Petra napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
