|
 Vendég: 9
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 Sz
Hogyan is lehetne bolond a bölcsből?
Amikor így szabadult a bölcsőből…
De bíz’ minden lehet, az élet ilyen cifra!
Tanúsítja ezt... analfabéta kismiska!
|
|
 Sz
Hányadszor vált a szemafor szabadra?
Hányadszor állsz a sínek övezte
kavicsos placcon, mikor az idő
sebesség korlátozás nélkül rohan?
|
|
 Sz
Már oly régen nyüvöm
szürke kis életem,
sorsomat eltűröm
jövőm csekély nekem.
|
|
 Sz
Sorsom lapos korong,
forog az idő tengelyén,
néha nagyot billen,
szorongok,
|
|
 Sz
Te vagy a Nyár nekem, habár
már rég elmúlt a Nyár!
Dal is vagy még, bár hallgat rég
Rigó s Lappantyú-madár!
|
|
 Sz
Emlékkönyvem a lelkem,
lapozgatom néha-néha,
sok szép emlék van benne,
jókat mosolygok rajta.
|
|
 Sz
Mindig a sebzett vad,
A legveszélyesebb de,
Ha megtörik a lelkét,
|
|
 Sz
Néha léha.
Néha méla.
Néha néma.
Néha hangos.
|
|
 Sz
Hogy holtig lehess
Víg magadnak,
Ha őrült is
A világ – hagyjad!
|
|
 Sz
Ismerem idődet, az összes mozgásod, az összes illatod,
árnyékaidat és hallgatásaidat,
melleid rezgését, színüket,
járásod, búskomorságod, ívelt szemöldökeidet,
|
|
 Sz
Lombkoronás Május arca
Végre mosolyra derül,
A jó érzés a világban
Soha nincsen egyedül.
|
|
 V
Vad éj,vad éj,veletek vagyok,
vad éjszakák,olyan gazdagok.
Tested bőre fénylik, vágyaimat
felidézik |
|
 Sz
Van-e olyan ember,
aki sohasem hazudik?
Van-e, aki okoskodik,
de nagyon ostoba,
|
|
 Sz
Ha lomha árnyakon látszanak,
csendet hangolnak az esti fények,
különös játékot játszanak,
amiktől borzongok, néha félek.
|
|
 Sz
A költő mindig kiadja magát,
sokkal előbb, mint összes verseit,
hiszen még él, tévesztve számadást
rájön, hogy tegnap, sőt még ma is írt.
|
|
 Sz
Folyosó vége, belső udvar, dohányozni tilos,
újrahúzott ágyak, furcsa ferde sík-párhuzam,
tükrök, meztelen tested sokszor, tánc, mámoros,
csend, szoknya, blúz, fehér bugyi, forró zuhany,
|
|
 Sz
Mellkasokba nyitogat ajtókat halkan,
a szív folyója bárkát hordoz: álmot! –
mi alámos erdőt, partot, halált most,
szándékában állt temetőket sírni elő!
|
|
 Sz
Csupa kérdés voltam,
mikor megszülettem...
Néztem jóanyámra
tágra nyíló szemmel.
|
|
 Sz
Az - Életnél-Halálnál is –
a Szerelem – nagyobb –
Földünk erről Kezdettől, csepp
Kétséget sem hagyott -
|
|
 Sz
Ott élek, hol álmot sző a jóság,
az ébredés csiklandoz tétován,
szavakban oldódik a valóság,
féltérdre hullik minden délután.
|
|
 Sz
Kérdezhetném, voltam-e én himpellér?
Nem, mint ahogy nem voltam, én vincellér.
Vagyok-e én egy kiöregedett huligán?
Nem, mert gyermekként másképpen nevelt az anyám.
|
|
 H
Az emberek „Viszlát!”, mondták a tengernek,
És hogy hozzá visszatérjenek,
Kívántak, s a vízbe kopejkát vetettek,
Én is dobtam ám – rubeleket. |
|
 H
A tanulság ebböl az,
ne higyj a meséknek,ámítás a
világ,jól jegyezd meg,
|
|
 V
Csak állok a parton és nézem a tájat,
a szél simogatva, játszva becéz,
a hársfavirágnak az illata árad,
az égi mezőkön nyáj legelész. |
|
 V
Mondd mégis, hát hogy történt ez,
Én nem ezt akartam, nem így terveztem,
S vajon mire a hold újra megdagad,
Elfelethetem e gyönyörű arcodat?, |
|
|
|
Ma 2026. október 01. csütörtök,
Malvin napja van.
Holnap Petra napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
