|
 Vendég: 15
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
H.Gábor Erzsébet
Múzsacsók
Homlokodra szántam, de elkapott a vágy,
duzzadt, nedves szádnak a széle reszketett,
érezni akartam, hogy húsa milyen lágy,
s a perc mely csak miénk volt, hinni engedett.
Égő csókot adtam, és lobogott a szád -
mint a nyári fákon a fényben érő meggy,
foltokat pecsételt az ajkam rúzsa rád,
a nyakadon is izzott, lángolt rajta egy.
S a csóktól részegülten versbe fontalak,
te, költővé avattál - Múzsacsók az ár -,
a szín, az íz, az illat, bőrödön maradt,
s csak annyit súgtál halkan; minden visszajár!
2016.06.03.
|
|
|
- június 03 2016 21:25:55
Vissza bizony, mint a kölcsönkenyér!  )) Téged aztán jól megáldott fantáziával a Fennvaló! |
- június 04 2016 08:23:07
 )) Mit is érnék fantázia nélkül...Olykor a képzelet szebb mint a valóság. Áldásnak érzem, drága Feri.
Ölellek. |
- június 04 2016 15:37:44
Nemcsak visszajár, de lemoshatatlan. 
Szép napot !
Joli |
- június 04 2016 17:13:44
Én, balga nő, csókálló rúzst kellett volna használnom!
Neked is szép napot, Jolikám!
Ölellek. Zsike |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 16. szerda,
Edit napja van.
Holnap Zsófia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
