|
Vendég: 16
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,232
|
|
H
rosszkor
rossz helyen |
|
V
Főzni kezdenék, nem sejtve,
A gyújtóláng, nem gyullad be,
Kezdek ideges lenni,
Mert szerelőt kell hívni. |
|
Sz
Éjszakai égboltra vetül képzeletem,
ahogy múlnak a percek, szinte már itt lenn
nem is létezem, csak ott, fenn...
életem egy árnyék, egy mozdulat,
|
|
Sz
Fűszeres illat, nyári éj,
a kerti tölgy alatt, a kis padon
hallgattuk a tücsökzenét
együtt boldogan.
|
|
Sz
Mint a legvadabb szélvész, ahogyan lezúdul a hegyről,
Mint a lovasroham Gallipolinál, mikor előtör!
Úgy nőnek az unokáim… látszik, mind összes tényekből.
|
|
Sz
Akkor magasak voltak a falak,
az emberek némán kiabáltak,
gyűlölték a felszabadítókat.
|
|
Sz
Míg gépmadaratok a felhők felett
A kilométereket rója,
Gyakran az órára nézek,
Hány óra telt el,
|
|
Sz
Megunták az erdő fái zöld színüket
Színes jelmezt öltöttek magukra
Abroncs szorítja vérző, fájó szívüket
|
|
H
Nem mondtam igazat,
Fáj a szívem fáj,
De nem tudok jobbat,
Már nagyon nagyon fáj, |
|
H
Meztelen korok szobrain
tünődtem,milyen lehetett az
erkölcs abban az időben.? |
|
H
Varázslat volt a délután, az alkony fényt szitált,
halk dallammal zsongatott, ahogy szólt egy vén gitár.
Lábam táncra éhezett, bár fáradt voltam én,
a lány csak annyit kérdezett:"táncolunk ma még?" |
|
H
A szerelem lángelme: hogyan fékezheted meg.
Netán ügetésben hordozza a könnyű hintó?
Hogy széttép engem egy oroszlán, az nem gyilkosság, nem is romlottság,
a dicsőség egy ugyanolyan szörnyeteg, kimutatható az agyara, s vájó körmei. |
|
V
Az álmok érdekes dolgok,
ha megosztod őket mindenkivel,
akkor is csak a tieid maradnak.
|
|
Sz
Szélcsendet jelzett a jóslat,
bár az ilyesmi soha nem ígéret.
Lengén gyenge szellő érint,
nem fázom, de lelkem mégis reszket.
|
|
Gy.
Karcsú út kátyúin
Dübörög a hajnal,
Jaj szegény roskadó,
Rég öreg falnak. |
|
Sz
A falu végén még ott állnak,
az öreg vályogfalu házak.
Volt lakója, de régen nem él,
az ablakon át süvít a szél.
|
|
Sz
Csupa rozsda meg arany lett az erdő, a liget,
A levelek vörösbe és narancsba fordultak.
Szél fuvolázott a levéllel, s tovasietett,
Ásító zörgő levelek egy utolsót morrantak.
|
|
H
Nem tetszik ez a világ,
Digitális lett a szív, az erény,
Lassan a napot is lelopják,
S vetített kép lesz helyén, |
|
H
Múlnak az évek, kegyetlen érzés,
Van már protézis, nehéz a légzés.
Tükörbe nézek – szem alatt vánkos,
A nyakam foltos, az arcom ráncos. |
|
H
A félhold ragyog az égen
köd van és az ember vacog.
Üdvözöllek te fél ott fenn,
mint te, én is egy fél vagyok. |
|
V
Tán a kezemben van a hiba
vagy még nem vagyok ébren
még fél lábbal álom Tengerében
őrzöm ájult álmatlan álmomat |
|
V
Még azt sem mondom: Isten veled,
mintha már nem is léteznél,
Azt, akit én magammal vinnék, annak már csak héja maradna.
Mélyen kiüríteném, kiinnám lényegét önmagamból, |
|
V
Lehajtott fejjel állok itt -
sosem lehetek már veled!
Elsírtam három éjszaka,
az összes bánatkönnyemet. |
|
H
Természet alkotta falak
sziklás hegyoldalak
oltalmaznak.
|
|
V
Levél, megsárgult
Teste pörög avarba.
Ázik, esőben. |
|
|
|
Ma 2026. november 19. csütörtök, Erzsébet napja van. Holnap Jolán napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|