|
 Vendég: 16
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 Sz
Lélegzet-visszafojtva vártam a
vészjósló ítélethirdetést.
Örömkönnyekben bizony nem úsztam,
|
|
 M
Képzelt világomban mindig boldog vagyok,
lágyan simogatnak édes gondolatok.
Olykor csak sírnék fejem melledre hajtva,
majd bánat köntösét öltöm fel magamra. |
|
 M
Sokan azt mondják: a pénz felelősség!
(Lottónyertesek már jól tudják…)
De ez is csak egy felvett tévedés,
mert a hozzáállás a hibás. |
|
 M
Ez ám a jó szórakozás,
nem kell munka, sem tanulás.
Összefirkáljuk a falat, |
|
 M
A bőszült tengeráron
Immár hajóm az úr,
S az ég is jelzi, látom,
A víz alant csitul. |
|
 M
Rád hagyom a legkedvesebb kincsem,
szívemet mely örökké dobog
vigyázz rá, mert ha Neked már nincsen
ott az enyém csak feléd robog! |
|
 M
Aztán minden hirtelen történt!
Kipattant a rügy a fán,
tündökölt a nap igazgyöngyként,
szél zenélt egy citerán. |
|
 Sz
Tavasz a legszebb évidő!
Mi lenne szebb vajon?
Hisz zölden s frissen terjed ő
aranyló nappalon.
|
|
 Sz
Ki merte volna, mondd, hinni azt,
hogy küld még az ég egy oly vigaszt,
mi lelkem gyógyítja - dús malaszt,
szívemet ringató új tavasz.
|
|
 Sz
Szalad velem az idő,
én már sajnos nem tudok,
autóval szaladok.
|
|
 Sz
Percre perc jött, napra nap.
szállt az idő, mint a sas.
Torlódtak az évszakok.
|
|
.jpg) Gy.
Szemeidben gyöngykönnyeket látok?
Letörlöm, hogy lásd a boldogságot!
Boldogságot, mi átjárja lelked
van még tudod, csak kicsit elveszett... |
|
 Gy.
Cirógatott bársonyos, tavaszi szellő,
kinyílt a hóvirág, kipattant a rügy a fán.
Miénk még e föld, nyelvünk, népünk, kultúránk,
kedves kis fülemüle csiviteld szaporán! |
|
 Gy.
És ott leszek majd akkor is,
Mikor nem lesz már senki más,
Keress ha kell egy jó sztori,
Vagy egy megértő puha váll,
|
|
 Gy.
Ennyi volt nem több, nekem már elég,
nem hagytál nyomot, nem nagy veszteség.
Hittem, reméltem, megtaláltalak,
félre vezettél, én meg magamat. |
|
 Sz
Tudjátok, volt balesetem,
Magam kissé összetörtem.
Ami tudott, már meggyógyult,
A többi hozzám idomult.
|
|
 Sz
Habfelhő az égen, csipkeszélű párna,
madárka, ha tudna csak föléje szállna,
pokolba repülne, s repülne a mennybe,
sose hallgass másra csakis a szívedre.
|
|
 Sz
Ha városban egy csacsit látok,
ez ott mindig valóra vállott:
Bambán nézte egy okos pofa
ahogy ott állt az Istenlova.
|
|
 Sz
Hol kard vagdosta,
Hol lánctalpak taposták!
Elbukott csaták!
|
|
 Sz
A tavasz bomló rüggyel hinni kezdi,
hogy a zord téltől stafétát vesz át,
s majd béke csendjében lehet pihenni,
bár fegyvert csörget – mint rég - a világ.
|
|
 Sz
Verseimben szerepeket játszom,
tájról írok, ahol sosem jártam,
szerelemről, amit nem éreztem,
szerencséről, amit még nem nyertem,
|
|
 Sz
A munkások krónikásának arany kora
( a 90 éves Szántai Sándor költőnek)
Termetes mérföldkőhöz érkezett
letűnt idők munkáskrónikása.
|
|
 Sz
Vértelen hónapok,
szürkés-fehér hetek -
intek egy utolsót...
messzire menjetek.
|
|
 M
Nékünk szól a cinke a rügyező fán,
minket cirógat a tündöklő napsugár.
Szelíd szellő fülünkbe súgja vígan,
kibújt a hóvirág, az árva kis futár! |
|
 M
Egy Arc választatott, minek
hiánya fáj nagyon – |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 29. kedd,
Mihály napja van.
Holnap Jeromos napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
