|
 Vendég: 17
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 Sz
amatőr versek
olvasatlan rímsorok
lélekgyógyászat
|
|
 Sz
Számolgattad a csillagokat az égen,
Közben mi is többen lettünk azon a szép
Felejthetetlen éjjelen
|
|
 Sz
Száraz levelek zörögnek a fákon,
Pár árva madár didereg egy ágon,
Kabátot húz már lassan a fél világ,
Támad a tél, s a napfény hazugság,
|
|
 M
égre nézz, keresd a hajnal
üde korallfényét,
érezd erőd, ha kihív a sors,
tekints messzire, szét! |
|
 M
az értelem elveszett
tudat alatt a versenyt
a gonosz nyerte meg |
|
 M
Szára kúszik ég felé.
Isten, nyugalom.
Fiú a lánynak hozott
Szál fehér liliomot. |
|
 M
Kézbe csaljuk az égről
A holdat, – kedves lény!
Ha ment – nem is volt végül,
S nem voltam szintúgy én. |
|
 M
Zúgó villamos, vagy erdő csengő csendje,
halkuló morajlás, izgő-mozgó helye.
Ott alszol békében, erdők szép tündére,
elrejtve előlem, minden kincsed fénye. |
|
 Sz
Lélekben a Tiéd vagyok,
ha akarod, ott maradhatok,
szépeket súgok majd Neked,
őrzöm szép szerelmedet...
|
|
 Sz
Öregen már rég, a fájdalom amorffá tette a lelkemet,
És így kedvetlenül járom az életutam.
Ez, az áldatlan állapot, nagyon befolyásolja eszemet.
|
|
 Sz
Petike, már nemsokára
három hónapos lesz,
szép fejlett baba.
|
|
 M
Dicső alakja testet ölt
Száz márványban és ércben
És él, mig magyar az a föld,
Kossuth egy nép szivében ! |
|
 M
S ahogyan az évek gyűltek szépen, sorba,
s telt a kincseskamrám feneketlen gyomra,
úgy lett büszkeségem, csorbafülű bögre,
s nem vágytam már olcsó, talmi örömökre! |
|
 M
Hallgatom némán az éji csendben
egy hegedű sír fájdalmasan fel!
Olyan szépséges,annyira megható
összeszorul szívem,ez nekem való! |
|
 Sz
Szeretném ismét hallani szépen csengő hangod,
Nemcsak olvasni a papírra írt gondolatod.
Gyönyörűbb, mint amikor ujjad pengeti lantod.
|
|
 Sz
Fehér és fekete,
színtelennek mondott alapszínek,
egymást kiegészítők, ellentétesek.
Fehéren fekete, feketén fehér,
|
|
 M
A vak végzetet, mi biz' nem látjuk,
De ő vakságban is lát minket.
Ha, baj van, nem tudjuk, mit csináljunk, |
|
 M
Ő csak egy fa volt, szívós, mint a szikla,
legalábbis eddig azt hittem.
Hegyes tüskékkel vértezte fel magát,
vigyáztam, nehogy megérintsem. |
|
 M
Mesék az est partján néked,
te szomorú, nyájas nő...
milyen boldog az a hattyú ott a távolban,
ez a szőlő évszaka, tökéletes, termékeny ő. |
|
 M
Valami más lett, valami nem jó, így ezen ismeretlen híján,
S ettől most olyan butának érezhetem csak magam,
Hiszen végig itt volt közönyöm árnyékában árván,
De én nem is tudtam róla, mígnem veszni hagytam, |
|
 Sz
Őrtüzet gyújt fel a légi pagony,
oldozott szóból kihallik a csend,
s ha tél dere jő a csuszka havon,
megzabolázva, de pirkad a rend.
|
|
 Sz
Eljött a november, nincsen meleg nála,
zsebében fagypontok, változékony idő...
van, hogy tavaszias, gyakori az eső,
egy kis napsütésért valódi a hála.
|
|
 Sz
Lombsátor, könnyed
Kelmeként, erdő fölött.
Ködös hajnalok.
|
|
 Sz
Csak előre nézz,
múltad hagyd magad után.
Vár a szebb jövő.
|
|
 Sz
Éjféli tündér, hozz csillogó álmot,
szívembe békét, szerelmet, jóságot!
Aludjak az éjjel, nyugodtan és jól!
vigyázz álmaimra, kristálytiszta mámor.
|
|
|
|
Ma 2026. szeptember 28. hétfő,
Vencel napja van.
Holnap Mihály napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
