|
 Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 Sz
Nem volt abban akkor sem bűn, sem gonoszság,
ahogy Mári néni pörgette a rokkát,
én a tevőlődés ritmusát szerettem,
s kapanyélhez szokott két kezére lestem.
|
|
 Sz
Elfeledtem hogyan kell mosolyogni,
ajkaim neveletlenek a fagytól,
még egy remény meghal,
|
|
 Sz
Sűrű, szürke homály, csendes,
hó permetez, csillag-pelyhes.
Alkonyórán meditálok,
vágyak, gondok messze szállnak.
|
|
 Sz
Nagy örömöm határtalan,
Betűkkel leírhatatlan!
Nem csak magam vagyok itt lenn,
Angyalhad fogja a kezem!
|
|
 Sz
A szappan buborékok is
oly szépek a levegőben,
sok barátoddal is úgy vagy,
barát vagy, de csak itt a Fészen.
|
|
 Sz
Az erdő már inkább színes-rozsdás, mint zöld,
Immár hűvös estéket sugároz a föld.
Feketeföld már nem meleg, de már nyirkos,
Reggel hideg szél zenél, a járda síkos.
|
|
 Sz
Láttam Őt többször a buszmegállóban,
kóbor kiskutya, szőre gondozatlan.
Lábamhoz simul, tudja tőlem kérhet,
megérzem biztosan, már nagyon éhes.
|
|
 Sz
Vékonyka, száraz gallyakat
szedett a néni, és leült.
Szíve csak lassan csendesült,
|
|
 Sz
A csend és a magány
Népes kis társaság.
Mindig velem vannak
Magamra nem hagynak.
|
|
 Sz
Én vagyok, egy fázó, rideg esti ima,
én vagyok egy lelkes srác, de mégis olyan árva...
Én vagyok ki erős, és semmitől sem fél,
elhiszem, hogy itt vagy, aki engem véd!
|
|
 Sz
Halkan dudorászik a hulló levél a fán,
szelíd szél hozzá bús dallamot komponál,
vörös szőnyegre kincseket tereget az ősz,
lassan beúszik a tél, hóval muzsikál.
|
|
 Sz
Sűrű eső verdesi a rozzant
csárdafalat,nincs egy lélek
a környéken a korcsmáros
alszik a kármentőben.
|
|
 Sz
A hóembert irigyelte
régóta, a gaz-ember,
s vakszemével kifigyelte
nemcsak egyszer, ezerszer,
|
|
 Sz
Mesebeli kastély az erdő rejtekén
olyan, mint egy varázs a lelkem legmélyén.
A látvány föllelkesít, elmét megélesít,
fantáziát sarkall e kreatív építmény.
|
|
 M
Háború ez bizony
A létfolyam szüli egyre
És sosem dukál jobb sors, soha
|
|
 M
de akkor meg háború volt
a francba
sehogy se jó
|
|
 Sz
Honvágytól sokat szenvedtem
fájdalmam dallal elvettem,
dalban, a hazám nyara, én
vágyom haza!
|
|
 Sz
Versszakokat hagyok neked, s ha nevem
egy vitorlás hurcolja a befogadó szélben,
vajon eléri-e valaha is a jövő partját,
életre tudja-e kelteni az emberek álmát?
|
|
 Sz
Nagy zöld imádkozó Sáska,
Mintha, valamire várna!
Én voltam az, sorsom hozott,
Nem hiába imádkozott!
|
|
 M
Büszke fák, fenyők és tuják
Lombjaikat nem hullajtják.
Minden zord időjárásnak
Ellenállnak s télre várnak. |
|
 Sz
A szürke égre fekete varjak
vészjeleket írnak.
Káromolva kiáltoznak:
|
|
 Sz
A halálfélelem,-
rossz lélek bére lesz.
A Vég gúnyt űz belőle,
|
|
 Sz
Megszűnik a jelen, nem számít a holnap,
barna és kék szemek fényesen ragyognak.
Megvénült arcára áhítattal néznek,
mese a gyermeknek, és élet a vénnek.
|
|
 Sz
Elmúlt az idő felettem is, lehet, hogy ez az öregedés?
Eddig, amit leéltem hosszabban, már, az sem volt csekély… kevés.
Sors, még ró majd rám? Gondolom az további lehetetlenkedés…
|
|
 M
Szép hazánkban minden héten
Debütál egy fesztivál,
Városokban és vidéken
Egyfolytában áll a bál. |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 28. hétfő,
Vencel napja van.
Holnap Mihály napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
