|
 Vendég: 17
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 M
Tegnap még röppent nyár volt, ma hűs van és esik,
s az égi különbségnek tíz fokra is telik, |
|
 V
Számomra minden sivár nélküled,
Üres, kopott, csendes s kietlen.
Veled lesznek színesek a napok,
Általad lesz, mi szívemben dobog. |
|
 V
Nem láttam mást, csak azt a két szemet,
Hatásuk megbénított engemet.!
Tekinteted,vágyódó hatalma,elvarázsolt, |
|
 M
Akinek emlékezetzavara nincs,
Aki szerint az Egészség a legnagyobb kincs,
Aki átérzi mások fájdalmát, problémáját,
Akit ösztönösen provokál a sok igazságtalanság, rendetlenség,
|
|
 M
Nyomorult szíveden az enyészet,
Rothadó húsodba vág a végzet,
Mit szerettél sose létezett, |
|
 M
Gerle, galamb? S ez az áldott
belakta a fél világot,
barnás-szürke toll a dölyfe,
s csík-fekete a nyakörve, |
|
 M
Átrepülni hosszú hét esztendőt,
Élvezni a boldogabb jövendőt,
Melyet oly hőn óhajtok elérni,
Melyben egyedül akarok élni. |
|
 M
A nádas szélében
Sincsen már, fehér jég szegély.
Szélfutta hullámok.
Cseppnyi lény figyeli lépted, |
|
 M
Eljött immár ez a nap,
olyan nagyon vártam!
Szép ruhába öltöztem,
szívemet kitártam. |
|
 M
Talán akkor,ha tudnék meditálni,
asztrál mezőkre messze szállni,
tudni : nincs bűn és nincs félelem,
véletlen sincs ; csak a végzetem. |
|
 V
Álnok madár, tőr a csőre,
belehalna, ha nem ölne,
karma, mintha acél volna,
s lopakodó sutty a tolla, |
|
 V
Glaubst du noch die alte Wahrheit,
heilig ist dir, was einmal war?
Oder, im Herz drin was gelebt hat,
ist alles schon morsch, unbrauchbar? |
|
 V
Emberi faj ilyen,
Nem él békés szeretetben…
Mesés áskálódás. |
|
 V
A kamasz szerelem suta és fájó,
testedben - lelkedben kóválygó zűr - zavar,
leszálló ködben halványan világló
lámpa: - kialszik hírtelen s elszalad. |
|
 M
Tilalomfák provokáltak,
az emberpár tudni vágyott.
Isten ezért megbüntette,
az Édenből kiűzette. |
|
 M
Most súlyom megnő, mozdulatlan várok,
A szótlanság ösztönből működik,
Miközben újság s egyéb hírforrások
Ügyem száz évre széjjelkürtölik. |
|
 M
Ősi szíve nagyot dobban
a Gyergyói-havasokban,
hegynek, völgynek, síknak ékszer,
s ötszázharminc kilométer, |
|
 M
Hazugságot sosem irtam.
Az igazság hangja legszebb.
Visszazendül dalaimban
Vallomása életemnek. |
|
 M
Zuhog az eső, szakad
Nem kíméli a madarakat
Kis veréb nagyon fázik
Szinte rongyosra ázik |
|
 M
Rügy fakad, pattog,
Nyílik a sok-sok virág.
Szép színkavalkád. |
|
 M
Adj fényt, színeket,
öntözd a réteket!
Tavasz szeretlek,
rabold el szívemet! |
|
 M
Tavaszokat kell mindíg újra élni,
hogy a megújulás ébredjen veled.
Az egyszerűséget kell megértened;
a jót jobbért butaság felcserélni. |
|
 M
Ennyi Tavasz, Nem kis érdem! Ezt a sokat mind megéltem!
Hányszor éreztem már VÉGE! Majd felpezsdült testem vére!
Unszol további munkára, hűségemnek ez az ára.
És, ha erőm megengedi, új feladat, vágjunk neki! |
|
 M
A szerelem az minden,sóvárgott
Juliska,kifeküdt a harmatos fűben,
Alig volt valami rajta |
|
 M
Pán, pán, tulipán,
madár van a gumifán.
Tolla színe tűzpiros,
az unalmát űzi ott. |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 26. szombat,
Jusztina napja van.
Holnap Adalbert napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
