|
 Vendég: 8
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 M
Oly egyedül vagyok magányommal,
Már csak titkos emléktavak tükrében
Mosom arcom. |
|
 M
Hol talállak, hisz a Múlt az én vagyok!
Vagy talán lényed álmodni kell, - mában, -
Inverz magamban kutatni holnapot?
- Még sem talállak a valóraváltban! |
|
.jpg) M
tudatom képei mozgó
tömbhegyek
történetmasszám végtelen
nagyságúvá emelkedik |
|
 M
Egy másik után nyúlva, szemem megakad
A sorban micsodaforma?!
Rátaláltam Krumpli úrra. |
|
 M
Szürkéskék napokon
az ég már nem ragyog;
Óceán-szívedbe
lehullt ifjúságod. |
|
 M
Elõször ismerd meg teljesen önmagad,
Majd szeresd az életet, úgy ahogy kapod.
Keresd mindenben azt a jót és játékot,
Mely szebbé, jobbá varázsolja minden napod. |
|
 C
de ha én tenném:
-Mondd, az milyen érzés?
Felelj!Nem fájna? |
|
 C
Azt kérdem én
magamtól ugyan
minek verselek? |
|
 Gy
Drága szülõföldem hadd mondom el néked,
hogy miért szeretem e pannon vidéket ... |
|
 Gy
Õt hívom, ha megérint az éji magány,
Õt érzem, ha magába zár édes álom, |
|
 Gy
Sétapálcám
A szemem
S a kezem.
|
|
 Gy
A végére értem, megírtam.
Hajnalodik már, egy egész
éjjelen át tartott. |
|
 Gy
Csak csendesen, ülj le velem.
Fogd a két kezem.
Csak csendesen, szó nem kell.
Beszélj a szíveddel. |
|
 M
Üres mi eddig telve volt,
S többé tán nem lesz tele a hold. |
|
 M
s mikor
hajnalba simul
a holdas éj,
|
|
 M
Zaklatott lélek a gyertya fényében,
bolyongnak gondolatim
testem börtönében. |
|
 M
Olyan jó lenne sírni!
Sírni a holdon és napon,
napnyugtán és holdkeltén,
egy kezdeten és egy végen,
|
|
 M
Csend születik...most ne beszélj.
Szemeddel üzenj, ha fáj.
Fényed bársony íriszén
simuljon zöldbe a táj. |
|
 M
Látlak téged, kedves,
túl a vágyakon,
legördülõ vízcsepp vagyok
a mellkasodon. |
|
 M
Elég! A kezünkben a fejsze,
És mégis magunk alatt vágjuk a fát.
Nem tudjuk felfogni az elmúlt
Ezredévek minden tapasztalatát? |
|
 Gy
Õsszel nyílt ibolyát adok most Teneked,
hogy örök tavaszt érezz egész életedben
|
|
 Gy
Tiszán innen, Dunán túl,
Merre szalad most a nyúl? |
|
 Gy
Lépteket csitít a csend,
kitörni készülõ vágyak,
dörömbölnek odabent,
|
|
 M
Mennyi apró, lenge nesz törpe hangja vár,
Érzem végtelen élet dúdol félszegen,
Felszakadt sóhajban küszködik a talány,
Tûnõdöm, én írok neked vagy te nekem. |
|
 M
Mert nem idézek repcemezõket
Csorgó mézsugarukra kelõket
Dimbes-dombok árnyvonalába vetõdnek
Mélyzöld Válaszbokrok. |
|
|
|
Ma 2026. október 22. csütörtök,
Előd napja van.
Holnap Köztárs. napja, Gyöngyi napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
