|
 Vendég: 25
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 H
Erdei Zsolt, ökölvívónk,
Eddig mindenkit megvert,
Harminc profi mérkőzésből,
Egy sem volt, mit nem Ő nyert.
|
|
 H
Kalapácseső hull alá a szürke égből,
Hogy összezúzza színes álmaimat,
S álmaim sírnak, sírnak a súlyos záportól,
Mint csizmatalp letaposta friss harmat.
|
|
 Sz
A hallgatag vágy ismét bennem dübörög,
Hozzád bújva feledném a rokkant világot.
Bazalt-szívek csarnokában a változás tort ül,
Sivatag-emberekben fekete lyuk tátong. |
|
 M
állok, a gondok nem oszolnak,
mondjuk, hát nem is számítok
erre, ilyen egyszerű szabályok
döntenek dugába mát, holnapot…
|
|
 M
A szeretet lelked templomában szépül.
Hallgass szíved szavára, találd meg belső hangodat
Magvait gyöngyszemként hintsd a földre |
|
 M
November-végi szürke égen
Advent lángja lobban fényesen.
|
|
 M
Bolondos jó kedvemben
bolond gombát ettem.
Mivel nagyon ízlett
repetát is kértem.
|
|
 M
csak az óra halk koppanását hallom
cammogva szépen lassan lép előre
kifosztott tegnapok múló árnyaként:
|
|
 Cs
Ember vagyok!
Az voltam, és az maradok!
|
|
 Cs
A lélek vállalja útját hova születik. s
a feladatot, mit véghez vinnie kell.
Ha rosszul csinálja , újra és újra leszületik
míg be nem fejezi mit tenni kell..
|
|
 H
Csengő szól, csengő szól,
jön a télapó!
Lába alatt besüpped
a háztetőn a hó.
|
|
 H
A kukoricán kicsiket tekertem,
nagy csöndet éltem, nem mozgott a nyelvem,
s a kosárban a piros csövek lesték,
|
|
 M
Ígéret, báj, fájdalom és kihívás,
mint a tenger, viharos és csendes,
átúszhatatlan kékség alatti szirtek,
|
|
 I
Szavadból öntök kelyhet,
mert léted örök áramlás
nekem. A holt anyagból
virágzik ölelő mozdulatod, |
|
 M
sebet varlik szívem helyed
kihül mint fagyott kötélen lepedő
mit mosott és koptatott egykori epedő
ki most mint szarka elrepült veled |
|
 Cs
Denevér szárnyakon
Leszállt már az este,
Riadtan rezzentünk
Minden apró neszre.
|
|
 Cs
Mi volt a bűnöm?
Máig azt kérdem:
mitől több ő nálam?
Nem értem.
|
|
 Cs
Higgyél! Van még egy mentsvár: önmagad,
S ha egyszer a tömjénfüst elragad:
Ne feledd magad lelkivilágát !
|
|
 I
Kintről autók zaja hallik,
Indul a reggel, szemembe vérzik,
Rám nem hasad több hajnal,
Nem pattan nekem új rügy tavasszal. |
|
 M
Hosszú az este, és sötét,
De hogy a nap lehunyja a szemét
Előtűnik a hold, mint a remény,
S a sok ezer csillag az ég tengerén. |
|
 M
A megkövült idő kagyló-mélyén
igazgyöngyként rejtőzik a lélek
Gyöngyházfényű börtönébe zárva
várja,hogy valaki végre megtalálja. |
|
 Sz
Lassú léptünk szaporává válva,
Lelkünkben az ünnep muzsikája
Adventi harangokkal megkondul. |
|
 Sz
Egy ősi erő jutalma
az éteri aranyalma,
mely ízletes és zamatos,
sok-sok ezernyi falatos. |
|
 Sz
Miért idézed ,
hajdan ragyogó napjait?
A Duna illatát?
A sziget üde levegőjét? |
|
 Sz
Hazugságokból, a részletekre ügyelve,
Épül fel a kastélyod, körülötte kert rügyezve,
Elfedi a köd a szemed elől, miből is áll ott,
Csak a csodát és az álmot látod, |
|
|
|
Ma 2026. október 21. szerda,
Orsolya napja van.
Holnap Előd napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
