|
Vendég: 18
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
H
Január,
mily szelekkel zörgetsz
ablakán
a megrogyott falaknak?
|
|
M
Varázslatos minden nap,pillanat
Mit átéltünk az elmúlt napok alatt. |
|
H
Csillagos éjszakán,
mikor a Hold tekint reánk
a parkban egy fiú ül.
|
|
H
Megállok saját lábamon
– ez másnak tán olykor fájhat –
meghajlok, ha a sors ítél,
s nem vesztem el koronámat.
|
|
H
Mikor megcsúszik az út napjaid alatt
Mikor erkölcs tükréből szilánk sem maradt
Mikor az akarat kifut,
hatalmat adva a vágynak
|
|
H
Feleségemnek, mély meghajlás jeléül,
- Mindaz mit mondani szeretnék -
De elmondani nem tudom.
|
|
M
Az Istennek egy dolga még hátra van
Ki tetszik olyat, adjon száz alakban.
Szeresse a szívem, lelkem örökre
Úgy teremtse, legyen mindig kedvemre.
|
|
M
Bölcső-karodban elringattál hallgatag
Türelem rózsáját bontottad magadban
Meleg mosoly-meződ csitította félszem
Féltettél, becéztél, miért most már értem. |
|
M
a vak palackok penészes üzenetével
a föld alól ahová rejtezett a nap hevével
a tél elől amely beborít jéggel és havakkal
arannyal üzen tűzzel hévvel nem szavakkal
|
|
H
kis falu,hol gyerekkorom telt
-hova visszatértem
mögöttem hagyott évtizedekkel-
régi elődök emlékeit tárja elöttem fel.
|
|
H
Már nem is tudom, érte?
érte küzdöttem........ |
|
Sz
Látni a friss havon,ahogy
jöttem a lábaim nyomát.
Eltűnődöm téli estén mit ért az életem,
mely vad volt és kegyetlen. |
|
Sz
Hazudom hát, hogy nem szeretlek!
Hazudom magamnak és hazudom Neked,
hiába remegek ha mosolyog rám szemed. |
|
Sz
Ó, varázs, ha kortyolunk,
e gyertyafénybe lobbant szent napon:
mámorod pár nap, és úgy illan,
mint Vénusz, a lenge, az éjbolton..
|
|
H
Átjárt a nyugalmat árasztó
koraeste.
Kedveskedett, cirógatott.
|
|
H
Egyszer az élet véget ér,
és nem is baj talán.
Halott hegedű nem zenél,
úgy, mint hajdanán.
|
|
H
Anyám, nagyra nyisd az ernyőd
dézsákkal öntik kisarjadt magod.
Ha körüljárnád értem a rámsötétlő erdőt
a rengetegbe törj be: ott vagyok.
|
|
H
Elmúlott hát az ifjúság.
Sosem volt könnyű életünk.
Öreg szememmel nézve rád
még látom azt, mi messze tűnt. |
|
H
Öreg tönk áll,
egymagában!
Néma nemes,
méltóságban.
|
|
H
Ó Uram! Adj erőt s hitet.
Mi dolgom e földön,
emberként véghez vigyem.
|
|
H
Bár lennénk mindig tudatlan gyermekek,
kiket csupán a szeretet vezérel,
|
|
H
a csendekkel folytatok párbeszédet
sima dallamok egymást űzik bennem
hórímek lovát szőrén a szellem
és subáját kifordítva éget
|
|
H
Két verset alkot,
zsongó hársfa,
az eget és a köves partot,
fodros hullámba zárva.
|
|
H
Nyílik az álom színes kagylója,
megérinti arcod a varázslat keze,
süllyed a valóság a sötétség hídján,
ágyadra telepszik a mélység üzenete.
|
|
H
Melegért remegő kereső puhuló kemény szív,
Óvón-őrzőn-ölelőn puhít egy erős kéz.
|
|
|
|
Ma 2026. október 21. szerda, Orsolya napja van. Holnap Előd napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|