|
 Vendég: 20
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 Sz
Betonba zárja
szomszédaimat, pedig,
nem is ismerem. |
|
 Sz
Akarod
mondd
akarod valóban,
hogy egymásra találjunk |
|
 H
Merülj el bennem, - a végtelenben,
a tudat rétegei alatt fut a kedvem
a földhéj végtelenített pályáján -
végletes köreinkben lépegetek -
|
|
 H
Az vagyok ki egykor te is voltál
vihar verte apró üstökös gém,
mélyből magasba röppenő madár,
ki a fény sugarával szárnyra kél. |
|
 H
"elütöttem a hatvanat"
számban az ízek
se a tavalyiak
|
|
 H
Még fagyos a lég és nincsen fény
hólepel feszül a pázsit ébredő füvén.
Nyurga csikóként nyargal a szél,
hogy kiűzze a tél maradék hidegét. |
|
 H
Porcelán bábu
állt a zongorán,
Zsolnay gitározó lánya.
|
|
 H
Te vagy nekem a mindenem
A nappalom és éjelem
Te vagy nekem a Föld, az Ég
A magasság és a mélység
|
|
 H
Üres a fogason a vállfa.
A kabátot hiába várja. |
|
 H
Feleségem lettél,
Igazán szerettél.
Égő tűznek lángja
Benned szívem árnya.
|
|
 H
Pont az égből jön lefele,
az én szívem jobbik fele, |
|
 H
Ahol a csillagok földre hajolnak,
s még álmodik megejtő fényben a táj,
valahol csendesen sóhajt a hajnal,
és gyertyaláng lobban érted, apám. |
|
 H
Erőlködik a tél, nem adja magát,
inkább harcol, fügét mutat a tavasznak,
bár tudja jól elviszi havát,
s értelme nincs e harcnak.
|
|
 H
Múzeumban figyeltem egy festményt,
Kihívóan elém kerültél s figyelhettem hátad,
Egy katedrális voltál előttem,
Fedve, hosszú vérpiros üvegekkel...
|
|
 H
Tavasszal kinn a földeken
dolgozgatunk, mint rendesen.
Pacsirta szól, a nap ragyog,
amíg vetjük a vadzabot.
|
|
 H
Esett.
S én hagytam,
hogy utat törjön
lefolyjon a ruhán. |
|
 H
fényekben tapod
márciusi kikelet -
havas utakon
|
|
 H
int a vonóval lépni kell
nem sírok a vonót két húrra fel
így lesz a kövér brácsa
két karcsú hegedű társa
|
|
 Sz
Soha nem zavart a buszozás,
de a múltkor az utazás
alatt, egy tetőtől talpig
olcsó arcvizes alak |
|
 Sz
Kopott hegedűmet olykor előkapva,
Eljátszom én rajta néhány régi nótát,
Immár kotta nélkül élvezve a mókát,
Pontot téve véle egy fárasztó napra.
|
|
 Sz
Az Élet bizony múlandó,
És elillan hirtelen.
Mellettem minden halandó,
Hiába is ismertem. |
|
 Sz
apró szóba zárom
csöppnyi létem...
falra függesztem
-lógjon- |
|
 Sz
csak a kellék változik
asztalon elázott bundáskenyér
bizonytalan színű tea
kihűlt kés a súlytalan vajban |
|
 Sz
Múltbéli csodák képei közt száll le az alkony,
Jégvirágok tűi fércelik párás ablakom,
Emlékképek illanó selymén át
Pilláim alá szökik egy rózsakvarc másvilág.
|
|
 Sz
F aágon sarjadó sóhaj nyomán
A ranyló fénykönny fák sudarán.
Gy öngyfüzér-bánat lombkoronán -
Ö rökzöld életet hazudó halál. |
|
|
|
Ma 2026. október 21. szerda,
Orsolya napja van.
Holnap Előd napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
