|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 Sz
Szerdán még meglátogattalak.
Ágyad mellett ülve,
Az értelem morzsáit kereste tekintetedben szemem.
Közben Te, lányomnak néztél, s kérdezgettél, mikorra várom gyermekem.
|
|
 Sz
Mennem kell, hogy hová, még nem tudom,
Egyedül indulok céltalan utamon.
Sötétedik, minden csendes, hűvös van, fázom,
Hogy utam merre vezet, magam sem látom. |
|
 Sz
Látjuk,ahogy a fény játszik
az árnyal.Bebúj szemünk mögé,
hogy e világ látomását mutassa.
De csalfa!Ne higgy neki!
|
|
 Sz
A feketekávé illata felélénkített,
S hogy minden tökéletes legyen... cigarettáztam.
Füstjét a szám karikázta,
Figyelve a szétfoszló formákat, |
|
 Sz
Elhagyva a partot
Konstantin térre fel,
kéttornyú székesegyház, lelkekre ügyel.
|
|
 Sz
Már nem sír a lelkem betegesen,
emésztő vágyak nem bilincselnek,
fás arccal lógok a kereveten, -
futó kalandok se kilincselnek.
|
|
 Gy
Le-sújtó tekintettel alkonyul fölém az ég,
Le-het, lélegzek egy-két kínkeserves percig még,
|
|
 Gy
Csak néz szerelmesen, talán elmosolyodik,
majd táncra kell a Nap vörösen izzó sugarával,
s a nyitott ablakon, mint könnyű tündér, tovalibben
|
|
 Gy
De ha jön az este,
lehunyom a szememm.
S máris jönnek az álmok.
|
|
 Gy
Hiszek egy erőben
A szeretet tisztaságában
E szép kötelékben
Ennek békítő hatalmában
|
|
 G
Azt álmodtam,éltem
a magánytól nem féltem
Szárnyaltam vizek felett
a bánatom útközben elveszett
|
|
 Z
Ez biztos, hogy nem kell.
Kakas ebből ki nem kel.
Ebből lesz majd a tyúkanyó.
A többi meg rántottának való. |
|
 Gy
Kegyetlen az élet,
mert a vége halál.
Akkor kell elmenni,
amikor megtalál. |
|
 Gy
Már hetek óta nem süt ki a nap,
úgy lóg a felhő, mint egy rongydarab, |
|
 M
Pislogsz vörösen az este sötétjében,
hívó tűz-szemed magával ragad.
Lelkem ringatózik pihekönnyű légben.
Szenvedélyem őselemből fakad!
|
|
 M
Emlékezem, szép volt Zsuzsa.
Szeme szelíd nagy barna gomb.
Karcsú alakja kész csoda,
sosem bántam, hogy elrabolt! |
|
 H
Megugattam,mert nem adott ennem
ezért büntetésből ketrecembe zárt,
|
|
 H
kopasz ágakra hull a fényszemét
lyukas tenyér hálunk alatta
borzong a paplan fagyban
lesve az égen a nyár hevét
|
|
 Cs
Hogy mit kapok? A Jó Isten tudja!
Ember vagyok, ki álmát álmodja! |
|
 G
Oly kecsesek,
Kecsességük ott lebeg,
S a szirmaik...
A fodrok közt ringanak ajkaik
|
|
 Sz
Odaát a pillanat
Amit nem is érzem
Olyan nekem mintha
Csókolózna vélem. |
|
 Sz
Hol milliónyi perc sűrűsödne össze,
Egy pillanat végtelen sóhajba fúl; -
…Te, mint valóságom hű tükörképe,
Érted, parázs-szerelmem új lángja gyúl.
|
|
 G
Formákon vitáznak,
festői sziklák,
pőre testen táncolnak,
a démoni szikrák. |
|
 M
Nyikorgok most! - szólt a másik -
Míg a bádog el nem vásik.
- Akkor biza, én aszondom:
Jobb nekem a szemétdombon! |
|
 Sz
Álom fákon megpihenne,
csók-gyümölcsöt csipegetne,
fény kalászból vetne ágyat,
és ha a jó tündér arra járna, |
|
|
|
Ma 2026. október 21. szerda,
Orsolya napja van.
Holnap Előd napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
