|
 Vendég: 25
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 H
Panasz-brácsáján búg a szél,
És eső szemereg,
Sötét takarót öltenek
A csillag-fellegek.
|
|
 N
az élet borzalma szememet zárja
szívem veri a taktust bolond kolomp
ha kialszik keserű füstöt ont
kanócos lelkem hűl kitárva |
|
 N
Napok múltán ráeszméltem,
Őt keresi a lényem,
Léptem már Hozzá hajt,
S szíve már oly' közel van. |
|
 N
Erdők tépett ruháját
lassan már hó borítja
köd rejt nyomot az úton,
s az ösvényt eltakarja.
|
|
 H
Mindenki érezte, hogy egyszer eljön az elmúlás,
Téged a névnapodon ért az örök megnyugvás.
|
|
 H
Szikrázó parazsat szítanak e szavak.
Jaj , nekünk lesz belőle égető teher!
|
|
 N
Tűnik a Holdfény
sápatag fénnyel
|
|
 Gy
Túl rövid az élet ahhoz, hogy
eldobjuk azt, akit igazán szeretünk, de
Túl hosszú ahhoz, hogy
meg is tudjuk tartani. |
|
 Gy
s én szárnyaim emelem
távozom az eszmélés szelén
arcom nap felé fordítom
hagyom átjárja lényem
az átható kozmikus szeretet |
|
 Gy
Ezt jelzi a kép is a versem felett,
igen, „Rögtön jövök, ebédelni mentem”
hiszen a nagy tudást, mint az ebédet,
mikor éhes vagyok, a fejembe rejtem |
|
 Gy
Ragyog az őszi fény, a táj csámborít,
Oly régen óhajtom ezt a dzsámborit.
Indulok már, hátamon a zsákom,
Benne sosem volt, híres ifjúságom. |
|
 N
A Napba belenézve,
Egy emléket idézve,
Lelked mély bugyrában égsz,
Mikor ismét az útra lépsz. |
|
 N
Ha még azt is mondja, hogy ma
"Szép vagy, ragyog a szemed!"
Akkor az mi lehetne más,
Ha nem őszinte szerelem! |
|
 N
Egy érintés, de az életem a tét
Egy kéz ami a sírig elkísér.
Minden emlék az enyém marad,
Minden szeretetem a szívedben ragad. |
|
 N
Karjaidban már nőként a kegyetlen fagy el nem ért!
Tekinteted csillagként ragyogta be az eget,
S én nem féltem, mert éreztem halk lélegzeted.
Tested édes illata beterített, elkábított mindent, |
|
 N
Bár néha férfival kavar,
De legkivált csak nőt akar.
|
|
 N
S a szívembe belehasít a család hiánya.
Azt hittem meg tudom tenni,
Mindent és mindenkit elfeledni,
De nem megy, nem bírom elviselni,
Hogy e család nem szeret együtt lenni. |
|
 N
A nap is elhagyott, vár az éji menedék
s a lábam és szívem egyszerre mozog
télnek ura ma legyőztelek én…. |
|
 MM
s míg a magam térgörbületébe
visszahajlok rám ömlik a béke
mint az égitestek fénye
mely hol hideg hol éget |
|
 MM
mikor lassan hazaindultunk.
Úgy éreztük, üres volt napunk.
Ám mint kísértet a ködön át
egy őzbak a bokrosból kivált. |
|
 N
Egy cseppnyi piros vérem
Buggyant ki ujjam hegyén.
De a szívem már nem vérzik érted,
Maradt még elég vér az ereimben.
|
|
 N
Álmomban is itt vagy énvelem
Nem tudok nélküled élni
Akarlak ölelni és élvezni
Kalapács verését szívednek érezni. |
|
 MM
Hát nevess rajta egy jót
és akkor megérted.
A jókedv, és nevetés
a lényeg. |
|
 MM
Csalfán játszottál velem.
Kalandnak tekintettél,
s pillangóként elrepültél.. |
|
 MM
Rózsalevélen
zöld fut a fényen,
tört sugarassa
ring színesében,
|
|
|
|
Ma 2026. október 19. hétfő,
Nándor napja van.
Holnap Vendel napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
