|
 Vendég: 15
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 H
Öreg kert mélyén láttam őt
Tikkasztó nyár fülledt delén.
A vén kert mindig naptalan
S ő csöndesen csak várt szegény. |
|
 H
Domboldalban lepihentünk, egy kiugró sziklán ücsörgünk,
Lejjebb csordogál egy klassz kis-patak, remélem, le nem esünk,
Akkor fogalmam se nincsen, hogy mi lenne, min röhögcsélünk. |
|
 H
Légy került a levesembe,
a húst helyettesítette benne.
Megfulladt a légy - szegény,
még meg is gyászoltam én... |
|
 H
Üzennek értem messze távlatok...
szállani szeretnék, mégsem szállhatok
Sok titkot rejt feltáratlan messzeség,
amit kiaknáz majd jővő nemzedék |
|
 H
Fogoly voltam, a látvány foglya
egy szobor tette: Michelangelo PIETÁJA.
Emberek gyűrűjében állt, testem - lelkem
itta a csodát! Könyv nem adhatja vissza |
|
 H
A sötét menny lebámul
A csillagos Dunára.
Halk-némán zsong a völgyben
Aranynyal sávos árja. |
|
 H
A közmondás is jelentős az egyéni és közidentitás képzésében,
Ugyanis, erre is szükség van az útkeresés, haladás szükségében.
A közmondás közösséget formáló, sőt teljes nyelvi kifejezésében |
|
 H
Nyár volt és csodásan kék volt az ég,
nyillott a rózsalevél.
Tarka pillangók repkedtek,
virágokon megpihentek. |
|
 H
A hosszú, néma mozdulatlan ősz
Aranyköpenybe fekszik nyári, dús
játékai közt, megvert Dárius,
és nem reméli már, hogy újra győz. |
|
 H
Az alkony rozsdás tűzében táborozott az ezred,
Jimborean kapitány elnyúlt, érezte, elernyed...
Letaglózó álmában mindjárt nyöszörögni kezdett,
Lehet, hogy belül a lelkiismerete leledzett? |
|
 H
Feleségek eleségek
A férjnek van felesége,
sok szerepben segítsége.
rendben tartja az otthonuk, |
|
 H
Elvadult tájon gázolok :
Ős, buja földön dudva, muhar.
Ezt a vad mezőt ismerem,
Ez a magyar Ugar. |
|
H
Béke követei mentek, tárgyaltak,
Eltaposták őket, rajtuk fanyalogtak…
Vélemények árnyaltak? |
|
 H
A Nyár napjainak közepe volt
És a Nap, lángoló útjában
A meggyújtott nyilait szórta szét.
Övéből, derűs köntöséből, |
|
 H
Mocskos lepedők a felhők,
kivillannak itt-ott világos szeplők.
Robot-rakéták mossák szüntelen,
tüskés kefével kilyuggatják, bűntelen. |
|
 H
Jó hogy vagy nekem,
Átértékelem az életem !
A béke megfontolt kora,
Nélküled nem volna csoda ! |
|
 Gy.
Manapság, nagy divat lett az önfejlesztés, -és hisznek- egy jobb élet
Reményében, de ez nem az érték, ez csak egy szelete az életnek. |
|
 Gy.
A tükörképek vibrálnak kicsit,
Elúsznak, ám a föld szépségeit
Az égre varázsolják egyre föl!
Vágyam utánad, Pétervár, gyötör! |
|
 Gy.
Ha tavaszi álmoknak vége,
nyár is elmúlt,
a fák minden büszkesége, s az
avar lehull! |
|
 M
Szeressen, ne kéresse magát,
Jöjjön már hozzám, adja magát.
Tenyérben hordoznám,
Lelkét pátyolgatnám. |
|
 H
Ha szépséged mind, mind tovaszállna,
Rózsás arczod hervadóra válna,
Csak azt tudnám, szived még a régi:
Igaz szívvel tudnék érted égni. |
|
 M
Életemnek immár vége,
verseket írtam cserébe
létem emlékezetére. |
|
 M
Az őszi búról annyi dal szól
Későn, korán,
Bár elegünk a boldogságból
Sosincs talán. |
|
 M
Évek teltek el azóta, hosszú évek,
utam visszavitt a régi avarban
Hol valamikor szivedet egyémnek tudtam
most már tudom, milyen naív voltam. |
|
 M
Könnyekben úszok és
Fuldoklok. Párás a látás.
Nekem, kell kékmadár. |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 25. péntek,
Eufrozina napja van.
Holnap Jusztina napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
