|
 Vendég: 26
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 V
Ki vagy te, hogy ítélkezz? Mert semmi sem semmi,
Mert minden számít, és az apró is hatalmas,
A nulla is érték, s ha tud levegőt venni |
|
 V
későn virrad kést
forgat a Hold
párás szemmel
hanyatlik a hajnal |
|
 V
Gondolatot szülő szövőszék,
A költőnek fontos kellék.
Az asztalon egy írógép
Várja a költő ihletét. |
|
 Cs
Legyél éltető vizem!
Szítsd fel hamvadó tüzem!
S Élek! Nemcsak létezem! |
|
 V
Honvágy mardossa a szíved,
visszajönnél kedvesem,
repülőre sincsen pénzed,
hogyan tovább, kérdezed. |
|
 V
selyem füvek virító pipacsa
égő-vörös szád,
csókos virág.
Nyári rétek frissen kaszált |
|
 V
Lépés nesze sem jár idebent. Most csak a szél
súg-búg valahol fenn hidegen, mert jön a tél. |
|
 V
Kétségek közt vergődve hol köt ki életed hajója?
Erőd fogytán, feladnád, belefáradtál valóban?
Keserű könnycseppjeid arcodat mardossa,
Elköltözött remény, kinek lettél lelke lakója? |
|
 V
Örök igaz értelemben
Fix pont nincs a végtelenben,
|
|
 V
Ez az ország ahol élek
Ahol a pénz nekünk álom lett
Ahol egy család négy kerék
Csupán csak álomkép |
|
 V
Ha jót akarsz, – hajót akarsz,
vitorlád bontsd ki bátran!
Szél szárnyán száll a képzelet, |
|
 V
Meredten álló fák lombján
röpke fénysugár vonagló
teste, összebújt tenyerek
közén életre kel. |
|
 V
Egy mozzanat, s elindul,
Szív, lélek együtt virul,
Feledett gyengédséggel
Érint meg újra. Végre!
|
|
 V
Csak úgy dőlnek rám
az elvetélt tegnapok
pedig még semmit nem tudok-
nem tudom vajon elég-e |
|
 V
az utolsó napsugár gúnyosan mosolyog rá:
elhagyott mindegyik szeretőd, |
|
 V
Szabadon szárnyalsz, jókedv derít,
kíváncsiság hajt, tudásvágy hevít.
Hogy értékesebb emberré válj,
Hidd el nekem: olvasni muszáj! |
|
 M
Megsimított fejtetőmön
Apró pillangó szállott.
Gyöngéd kezed elsöpörte,
S a fáról egy levél szétmállott. |
|
 V
Lepereg előttem
eldobott szerelmem
minden felejthetetlen
perce,
|
|
 V
Ostort készített az Élet:
bűnöm üldözi, s a vétek
már csak tövis oldalamba’,
de büntetés el nem érhet |
|
 MM
Ez van, ezt kell szeretni.
Sorsunkba bele kell törődni.
Ami még megmaradt belőlünk,
Ne herdáljuk el, hogy élhessünk. |
|
 MM
Este. Ágyam megvetve vár,
az ablak előtt lámpafény áll,
és én csak ülök téveteg. |
|
 Gy
Halálos
humor-tumor...
diagnosztizált!
Hát ne hahotázz! |
|
 V
lézengsz a színpadon hiszed hogy cselekszed
egymásra borult halott hideg testek
csak a szó kezedbe sem illik más fegyver
|
|
 V
A lebukó Nap sugarai, a tó vizén ringtak,
lágy hullámok tetején, csillogva táncoltak.
A tó körül a nádas, finoman hajlongott,
enyhe szellő szárnyán, halkan suttogott.
|
|
 V
Nem úgy, mint itt, ahol lakunk,
s munkával töltjük szép napunk.
Menjünk el innen Józsikám,
mert ott vár ránk a Kánaán! |
|
|
|
Ma 2026. október 17. szombat,
Hedvig napja van.
Holnap Lukács napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
