|
 Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 V
Reggeli fényben az asztalon
Gyógyszerek fegyelmezett sora.
Átlátszó szkafanderbe zárt,
Harci bevetésre váró katona
|
|
 V
lábunkon csorog ha csak állunk
lambadázva miért ne a sarkkör
innen vagy onnan egyformán távol
|
|
 Gy
Maros fövenyén öreg fűzfák árnyán,
tajtékban fürdik a részeg homály,
mennydörgő lovak szikra patáján,
villámok játszanak nyár éjszakán. |
|
 V
szemed helyett nézem a fénylő csillagokat
miket felragyogtat a nyári éj,
míg rám borítja a feledés köpenyét
s a múltba hullik minden elmúlt év.
|
|
 Gy
Akarnád e velem együtt várni a végtelen virradatot,
Hogy rabként együtt legyünk ott, a felhők felett ?
S azt, hogy a pillanatok megálljanak,
Szerelmem, szerelmünk ott örök lehet. |
|
 M
Szállt rímelésem,
- nagy agyaggalamb,
mely a lőtéren
hagymaként szakad. |
|
 M
álmot hozó hullám visz már,
puha homály körül ölel;
éjbe hajózunk a Földdel. |
|
 V
Tűz, az az éltető
benned égő örök erő
- lángolj,
mert úgy vagy szép; |
|
 V
Hangatanul nézett s kezemet fogta, képeket sugároz
Szavak nélkül folyik álmaink hangtalan patakja.
Egy-egy szóval egyenesen belelát fejembe, |
|
 V
megtanultátok tőlem,
az élettel harcotokat
hogyan vívjátok meg.
|
|
 V
Talán volt,és talán még meglesz
Vagy mind ez megtörtént már velem!
Befejezetlen múlt s a jövőbe viselem,
Torz tükörterem! |
|
 V
Talán majd holnap, majd holnap megadja magát ajkam
Elmondom, kimondom azt, mi szívemben van rég
Nem bánt tovább az el nem suttogott érzések súlya,
Az érzéseké…a kimondatlanoké.
|
|
 M
Robotolunk , mint az állat..
Munkabére a jutalom:
ostorcsapás? kockacukor!?
Hálóhelye durva alom. |
|
 M
Lelkem ott van minden versben,
Neked adom összes versem.
Olyan, mintha lelkem adnám,
Ha olvasod így gondolj rám. |
|
 M
Az iskolában és a téren,
munkahelyen, otthon éppen
minden ember verset ír. |
|
 M
fuss szemem fuss
tág terekre
horizontra juss
szőke mezők hajlására |
|
 V
Szíved alatt hordozod,
érzed Őt, mint mocorog,
fájdalmad van, sír nagyon,
toporzékol faladon.
|
|
 V
"Azt sem tudom mi az igazság,
ebben a rohadt való életben."
|
|
 V
Elhalkul a zene.
Csak az üres csend hallik,
S pár indulatos ugatás,
A magány, a képzelt suttogás. |
|
 MM
Hidd el,
semmi sem ment meg a haláltól.
Tele lehet a zsebed.
Lehetsz a földön akárhol,
az utolsó perc egyfelé vezet.. |
|
 MM
Most egy új őrület
lepte el-e szép helyet.
Két keréken gurulnak
az emberek.
|
|
 MM
Árnyak lepte kastélyomban, magányosan éltem,
Az éjszaka ura voltam, ördögtől se féltem.
Drakulának hívtak hajdan, múltba veszett népek,
Frakkom kicsit ódivatú, szemfogaim épek.
|
|
 V
Azok a léptek engem megközelítettek,
S lassan mellettem el is mentek.
Hát mindennek van vége és veszendő,
Vasfülű már itt az Idő.
|
|
 M
Hol nyomor, s fájdalom honol,
Ott enyhe vigaszt dalol.
S az elhullás őszi alkonyán,
Bátorság zeng ajkán. |
|
 V
S lassan a csend,
végezvén dolgával,
víztükör dunnáján
tovaringatózik. |
|
|
|
Ma 2026. október 16. péntek,
Gál napja van.
Holnap Hedvig napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
