|
 Vendég: 38
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 V
A lány már nem fehérbe jár
fakó hajára pillangó sem száll,
sós könnyek marják szemét
már tudja,hogy elrontotta az életét.
|
|
 MM
Ha villám lennék beléd csapnék,
S ha víz lennék magamba fojtanálak,
Ha ásó lennék sírod mélyre ásnám,
És sárga földdel takarnálak.
|
|
 M
Ablakom alatt kíváncsi város áll.
Visszanéz rám hunyorogva ezernyi szem,
ahogy bámulom a háztetők rajzolta ráncait,
hol az őszi eső párája pihen. |
|
 Cs
A méla Pamella
Ábrándozik néha,
Lovagját várja vissza. |
|
 M
Hagyd repülni lelked,
Örömöd megleled.
Fuss, mint csillag égen,
De csak lassan, szépen. |
|
 M
Elköltöznek a madarak,
fáznak az erdei vadak.
Pihenni tér a természet,
ami szép volt, elenyészett. |
|
 Cs
Majd megőrzöm emlékét
erős testem minden nap
végzett kemény munkájának.
|
|
 M
Soha egy pillanatra se veszítsd szem előtt,
hogy nyertes nem lehetsz
CSAK vesztes,
ha nem küzdesz tiszta szívvel. |
|
 M
a lét-üregben forgolódva
néha már mindentől viszongok
a szürke délutánban rajtam
karmuk élezik az iszonyok |
|
 M
itt egykor a bút s a nyájat Sinkáék lesték
ha írok ingertelkeimre betűrét nő
s bár most estébe burkolja az egész testét
hajnalban már fénybikiniben pózol Vésztő |
|
 V
Felhők közül nézzük majd
a földi életet,
átélünk sok boldog órát
és a perceket! |
|
 V
ÉN: Az élet színpadára merészen kiálltam
Mit az élet diktált, mindig is kiálltam,
Bölcs nem vagyok, se merész se vak
De ha baj van, a néző rám számíthat |
|
 V
Szálló madarak,
nem hagynak nyomot maguk
után az égen. |
|
 V
Elődjeim kaszálásban fáradtak,
Mostanra pedig a fű alatt, a fák alatt hálnak.
Gyász jeléül a dombok befedik,
Árnyékuk a földcsomók, maradnak a déli Nap urának.
|
|
 V
Az internet egy
nagyszerű találmány,
mely telis-teli olvasmány,
Sok - sok tanulmány, |
|
 V
Csak egy esélyt kért, miután
tárakat cserélt a puskán.
|
|
 MM
Hogyha egyszer elmegyek,
itthagylak benneteket
Ki így ki úgy meglehet,
emlékszik rám ha lehet. |
|
 V
Eltűnnék, a küzdelem már mit sem ér!
Eltűnnék, harcolni már nincs miért! |
|
 MM
A szívem telve új értékekkel,
Melyek hol nagy, hol kis mértékekkel
Csurrannak, cseppennek, telítenek,
Végül már mindig feszítenek. |
|
 M
Ott szakadt ruhámat mint páncélt felöltve
Rázom meg félve kopaszra nyírt fejem
S a varázslat végén sárvajúdó kínban
Lobonc sörényem újra meglelem |
|
 M
Csodás volt, ahogy szerettél,
Alig tudtuk abbahagyni, |
|
 M
Üres vagy tiszta, szép virágom
Neked adom az én világom.
Az üresség az nem üres vagy
Nekem adott az ég, üres lap |
|
 M
Hervadt kacsok alján szemeit
számlálja a szőlő, selyeming
leng fák vérszínű ágain át, |
|
 V
Várom már a napot,
mikor haza érek.
Végre karjaimban,
tartalak téged. |
|
 V
Ökölbe szoritott kezek.
Jönnek a sötét fellegek.
Mankóját szaporázva,
futott egy jobb világba. |
|
|
|
Ma 2026. október 15. csütörtök,
Teréz napja van.
Holnap Gál napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
