|
 Vendég: 18
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 V
Árva levél, milyen magányos,
tavasszal szülte őt a fa.
Testvérei rég tova szálltak,
őt marja csak a zúzmara.
|
|
 Gy
Már esik a hó a kis-faluban,
Léptek nyoma a kocsmához.
Az öreg vándor ott melegszik,
Szilvóriummal múlatja idejét, |
|
 V
Lelkem vakon bolyong,
megkövült álmok szegélyén lépkedek.
Zárt kapuk várnak!
Anyám látja a láthatatlant:
haza nem találok.
|
|
 V
a Hold világánál fürdik a lány
haja könnyű,teste sugárba,
melle két bimbója szelíden áll
a csillagok ragyogva őrzik őt.
|
|
 V
Karodva fonva ringok öledbe,
nem voltam boldog soha ennyire,
illatod bódít, daloddal altatsz,
magadban dúdolsz, miközben hallgatsz.
|
|
 V
Ki hisz a szépben, a jóban
Úszik, mint víz a folyóban.
Fény a hitben a lélek,
Mint csillag az égen. |
|
 MM
Ha dallamot dúdol a szél,
Megint remény fakad,
És elpirul a szürke ég,
A mindig hallgatag. |
|
 MM
Még, még, igyunk komám,
A gondot otthon felejtsd,
Korsót korsó után,
Bánatod tőlem ne rejtsd, |
|
 V
Dúdold, hogy örök a tavasz
s bimbóm nedűje kéjesen,
vágytól Rád tapadva
csörgedez végtelen - |
|
 MM
Az értékeink fontosak,
a titkok rejtélyesek,
az álarcok sok színűek,
a bizalom az ami éltet. |
|
 V
A citromlepke a természet egyik csodája,
A kleopátralepke legközelebbi rokona,
Igencsak elterjedt élőlény,
Szépséges teremtmény,
|
|
 M
Mióta nem vagyok már kisgyerek,
azóta az idő játékaimat is sutba vágta…
Azóta visszapörgetném a homokszemeket,
mióta újra élni szeretnék más irányba vágyva. |
|
 V
Mikor gyermek voltam
arra vágytam,hogy felnött legyek.
Hisz a felnötteknek
mindent lehet. |
|
 V
Ha lehunyom, a szemem magam elé képzelek,
Az arcomon kis gödröcskék jelenek meg.
Elképzelek magam előtt,
Fantáziámmal játszadozom,
Képeinket nézegetve rád gondolva, |
|
 V
Reméljük, hogy még majd egyszer
Hogyha a Nap szépen felkel,
Egymás karjában ébredünk,
Öregségünkre boldogok leszünk! |
|
 V
A föld ragadt a tappadt fűrészportól,
a dízel füstjét dadogósra hányta,
a gépész jókat köpködött a portól,
és engedelmes deszka lett a szálfa, |
|
 Gy
Szívemnek kulcsát eldobtam régen,
nem nyithatja semmi - csak dalod azt -
dúdolj hát, a vággyal teli éjben. |
|
 MM
adósságaim mint asszonyok nyíló köntöse virtuális
számlákat nyitnak a szerelembankok de készpénz-
re váltalak zsebemben hordalak mint ezüst kétszázast |
|
 MM
A mérhetetlen csend megült a tájon,
Az ég fekete korom volt felettünk,
Gyémántcsíkodat, Tejút, ma is látom,
Páratlan látvány részesei lettünk. |
|
 MM
Vággyal telített
szívünk kifogyhatatlan
csókkal felperzsel. |
|
 MM
Régi
régi
évek
eldobott képek közt
kotorászok |
|
 MM
Vágyom rá, hogy láthassalak,
Magam mellett tudhassalak.
Csókolhassalak, ölelhesselek.
Bújhassak hozzád s huncutkodhassak veled, |
|
 MM
A pozitív energia sugározza a kellemes hatású fényt,
Jóleső érzésekkel tölti meg a rá vágyó összes lényt,
Fontos eleme a szeretet,
Nélküle semmit sem érhet, |
|
 V
Sötét szövet burkolja a déli szél utasát,
csak szeme szikár nézése hatol által a térbe,
s a értésálcája nem terülhet reá,
mert nem érthető a gondolat azon csírája,
mit más nyelvi akarat szílárdítja...
|
|
 V
Ráncokat vetett
Az élet igája,
Remegő kezekkel
Kulcsolt imára.
|
|
|
|
Ma 2026. október 14. szerda,
Helén napja van.
Holnap Teréz napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
