|
 Vendég: 17
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 M
De most mégis nyárra vágyok leginkább,
mikor minden csupa illat, báj és kellem,
a tikkasztó meleget, a hűs szellőt,
s fűből kémlelni a csillagos eget. |
|
 M
Bolyongtam az érzelmek mezején,keresve
Egy másik szivet, ki megérti az enyémet.
Belebotlottam egy kőszívbe,nem gondoltam,
Hogy szomorúság lesz a vége |
|
 M
Vasárnap jött át, Karácsony volt,
Sörszagtól bűzlött, köténye folt; |
|
 M
Mily szalmaszagú, becses, ódon,
és bent minden néma, minden csendes!
Vágyón karjában ringatózom,
mély sóhajom szállt fel, messze. |
|
 M
Az égről fény nevet le: csillag,
A horhosok mélységesek;
Fenyőerdőkben kél az illat,
Röpíti télies fuvallat,
|
|
.jpg?w=658) M
Zaj zavarja meg a csendet,
Merengésből ébredezek,
nem nyalogatom sebemet,
idők múltával beheged,
csak a szívem marad üres. |
|
 M
Egy ütött kopott almáriumra
révedtem ámuló tekintettel.
Semmi se mozdult, szó se tört csöndet,
az idő flörtölt a végtelennel. |
|
 M
Kicsiny az orrod, gyermekem,
Övé kell mégis, hogy legyen;
Ha nem övé e szép kis orr,
Hol tettél rá szert, és mikor? |
|
 M
Szerelmünk gáttalan,
Nincs ajtó, kulcs, mi zárja,
Mindenen átrobog! |
|
 M
De jött a tél, a zord, a csípős,
az ólomszürke, a bágyatag.
Kélne a remény, a tiszta fény,
de nem engedi, még sápatag. |
|
 M
Zöld legelőn sok a virág,
tarka színük étvágyat ád.
fehér tej is termelődik,
nem számít , hogy ki mit legelt, |
|
 H
Egy pillanatra megállt az idő,
amikor kinéztem az ablakon.
Az alkony narancs- vörösben izzott,
ámulva néztem. Hm... Szépre szomjazom. |
|
 M
Ha az időjárás meleg,
ismét levetkeznek.
Mezítelenül fürdenek,
alszanak, szeretkeznek. |
|
 M
Mondd, a szél a vitorlákat
Mért cibálja oly vadul,
Víz titokban honnan támad,
Hogyha forrás kél alul? |
|
 M
Magamelé nézek és gondolkodom,
vajon mi jöhet még ebben a világba,
amről le kell majd maradnom. |
|
 M
Egymáshoz bújnak hárman szorosan,
Melegben persze csak a Csöpi van...
Hallgatják, három kis szív mint dobog,
S ha el nem szállnak, soká ülnek ott! |
|
 M
Ezer éve itt vagyunk, az óta ez a mi földünk, vész és baj között,
Szeretetünk az óta nem szűnik, most is csak nő menekültek között…
Ezer éve itt vagyunk, az óta ez a mi földünk, vész és baj között. |
|
 M
Az ottaniak már rég elfeledték,
Ki volt az,ki megvédte a vár népét,
Istentelen pogányoktol visszavették. |
|
 M
Már fagyos szelek járnak,
Ahány út, mind kihalt,
A vizek is beálltak,
De lábam még kitart.
|
|
 M
ekkor felreped felhők ajka
és az élet átdereng rajta |
|
 M
Elszunnyadt már ezer aranycsillag,
Móló mentén rezdült a víz tükre,
Öblök felett lassacskán megvirrad
Piros fénnyel az égre vetülve. |
|
 M
Hangfoszlányok a sötétből,
Emlékek csak úgy a semmiből,
Óráknak tűnő csendes percek,
Pillanatnak tűnő hosszas évek. |
|
 M
Szabadságot, jogokat követelnek,
sztrájkolnak, tüntetnek.
Március idusán emlékeznek
a forradalmárokra, éltetnek. |
|
 M
Tavaszi reggel
érzem bőrömön a sugarakat,
fátyolfüggöny takarja előlem
a színes tavaszi virágokat. |
|
 M
Kék egekre zeng fel,
Cseng-bong a harang,
Szétterül az erdőn
Ércesen a hang. |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 24. csütörtök,
Gellért napja van.
Holnap Eufrozina napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
