|
 Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 H
Valamikor álmaim voltak,erröl a kis
országrol,hogy kinövi magát az
örök civódásbol... |
|
 M
Az esti csendben elsírtad magad,
Keserves könnyeid a földre hulltak folyvást,
A bánat elfogott, a súlya rám szakadt,
És mégsem értettük mi ketten egymást. |
|
 M
Talán azért van igy, mert nem sokára
Nyugodni ott lenn fogok én,
Keblem kihűlve és szemem bezárva
A sir mélységes fenekén. |
|
 M
Gyöngyözött a friss, forró húsleves,
köszönet járt érte vagy tízszeres!
Átfonta őket a lelki béke,
oltalmazón, mint madárt a fészek. |
|
 M
Igy szólt a fecske fölöttem suhanva :
»Légy vígabb, megtört ím a tél uralma.,
Oly vidám, boldog minden szerteszét.
|
|
 M
Az első rózsa andezit,
A második rózsa vörös bor,
A harmadik rózsa egy pacsirtatoll,
|
|
 M
Nagyon érzékeny és bosszúálló.
Sokat beszél telefonon
És gyakran sír.
|
|
 M
Egy darabig egymást nézik,
Hangjukon már béke érzik,
Elvonul a vihar s végül
Nap is süt a felhős égrül. |
|
 M
Majd fekete felhők kúsznak elő messze,
Mérges lesz a folyó, bömböl szerteszét,
Felszökik hulláma magasra freccsenve,
Erős kéz dobálja így e földtekét. |
|
 H
Az alkony rózsafátyla árnyát szeliden ejtve el,
A korzó minden este ilyenkor éled fel.
A nép az utat meg nem unva sétál le-fel,
Keresve valakit aki talán soha nem jön el. |
|
 M
S hogyha a léted véget ér
- születünk, élünk, meghalunk-,
elnyel a fény, az égi tér,
s örökre egybe olvadunk. |
|
 M
Magányos szívvel,
üres lélekkel
telve félelemmel
hideg kézzel
|
|
 M
A csendtől zúgó zajos erdőben, őspadon ülünk,
Ha csendben is, fogjuk kezünket, lélek-egyesülünk...
A csendtől zúgó zajos erdőben, őspadon ülünk. |
|
 M
A kedvesem két orczája
Tündér-kertnek rózsaszála.
A tündér-kert a szerelem,
Ahol ilyen virág terem. |
|
 M
Sötétség vesz körbe engem,
Járok, de fulladozom.
Sors! Hozzám mért vagy ilyen! |
|
 H
Tombol a univerz,
fellegek egymást kergetik,
takarják a Holdat, hol a vonzó erő rejlik. |
|
 M
Tudom, hogy hívjalak, arra vársz –
hol vagy most, testtelen merre jársz?
Könyörgöm, nézz le rám, jó anyám,
valamely csillagos éjszakán. |
|
 M
Madár csiripel,
Pillangó oly' sok ágon.
Ág! Meleg pihen… |
|
 M
Tölgyek, fenyők felettem
Kitárják lombjokat,
Alájok ha hevertem,
Álmodni álmokat. |
|
 M
Kikelet a tavasz neve,
élet sarjad mindenfelé:
füvek, bokrok, fák, virágok,
üdítő, friss, illatok, vidám hangulatok, |
|
 M
Még ép agya imával fohászkodik:
Lelki terhével még kapaszkodik.
"Adj Uram erőt nekem,
hogy terhem elviseljem, |
|
 M
Újabb légy mászik a falon,
fogom a kést, levakarom
Jaj, lehullott a vakolat,
bosszankodom is emiatt. |
|
 M
Napsugár jelezte,tavasz nem messze,
rügyek pattognak fáknak örömére.
Ibolyát árúl fiatal kis lányka.
topog maga körül mintha fázna !
|
|
 M
Aztán egyszer, mikor Rád találtam,
megéreztem rögtön,ez az én világom
Vigyázni örökre,csak Rád, akartam
ami volt kincsem,mindent Neked adtam.. |
|
 M
Pillangó a lélek,
nem hal meg teljesen,
új testben új életre lel. |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 26. szombat,
Jusztina napja van.
Holnap Adalbert napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
