|
 Vendég: 23
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 V
Nehéz léptekkel haladsz sorsod útján
fény és árnyék kíséri múló életedet
dallamokat pendít a múlt húrjain
Hömpölygő lelkek ragyognak, fénylenek |
|
 V
Fekete a ruhám, örök a gyászom,
Nincs már kedvesem, csonka a családom.
Lelkem üres örökre gyász ül rajta,
Szívem összetört, és bánat nyomasztja. |
|
 V
Uram, ne hagyd el
az embereket
utat mutass
mindenkinek,
|
|
 V
Tiltott e szerelem,
Pedig én őt úgy kedvelem,
Érte hullattam utolsó bánatos könnyem
Bennem, |
|
 Cs
Sírig tartva azt, már elmehet
teste a lelke nélkül.
Ásó nyomán rí a rögszelet,
az öröklak elkészült, |
|
 Cs
Szikes a legelője, a szerencse
ellensége, az aratása tüske.
Az útja rögös, tenger vize néki
csak esőcsepp, éghet a szíve csücske.
|
|
 Cs
Mert hogyha fúj a szembe szél,
A száj hallgat, a szem beszél,
A tél időkerékbe tör,
A télidő kerékbe tör. |
|
 Cs
Ha szereted magadat,
Sokkal könnyebben szerethetsz másokat,
Szeresd a személyedet, |
|
 Cs
Fegyver csörög a véres harcmezőn.
Vérbe fullad már a lángoló Nap.
Gyengülök. A Halál az éltetőm.
Ha túlélem, szebb jövő vár holnap! |
|
 Cs
Titka azóta is foglakoztatja
a müvészeket és tudósokat. |
|
 Cs
Te vagy az ki érdekel,
A szívemben énekel.
Szó nélkül beszél a szád,
Szívemben te vagy a vágy. |
|
 Cs
Török ellen Dobó István
seregével védte,
negyvennapos ostrom után
elkullogtak végre! |
|
 H
Fiam pimasz kamasz,
rengeteg a panasz..
Nincs barátja,
|
|
 H
Csettintett a múlt, gyere elő, kint vár a gondolat, mely elrabolt
A mély érzéseken túl remegő hangon, s erős karral ölelni akar
|
|
 H
Kicsi párduc lopakodik, tévedek, csak macska
Hiheti ő nem látják, mert roppant csalafinta
Addig-addig nézegette kutyám eledelét,
Míg a kis alattomos majd megette felét
|
|
 H
Ajkadon halkan reszkető ima,
csendesen, koldulva kér,
hófehér inged selymesen sima,
rátapadt rőtbarna vér.
|
|
 V
Bálint-nap volt három napja,
A szerelem ünnepe,
Kinek-kinek ajándékkal
Kedveskedett kedvese. |
|
 Gy
Emlékembe
ölelem arcodat,
emberi varázslat.
Kusza emlékrajz
örzi titkodat, |
|
 MM
Te ott, kire csak a koromból
villogó fényszemcsék és én
pazarolunk gondolatot,
csupasz gallyad fordítsd felém.
|
|
 MM
Felhőrongyos februári égen
égzengést görget vad vihar,
cikázó villámokat dobál
csillámló hó-fátyol alatt.
|
|
 V
Már a hibáidat is tudom szeretni,
nélkülük nem lennél többé, aki vagy.
Nem tudom őket túl komolyan venni.
Amilyen vagy, kérlek, olyan maradj! |
|
 V
S ha netán, csak úgy véletlenül ...
Van valaki ki nem tudja mi történt,
Megmondom: az örök zsongó élet örül,
Ébred a Tavasz, s illatokba önt fényt.
|
|
 MM
hangom messzebb harsan mint a cethal torka
a vég karjából ha kell kibomlok még kelletlen
befagyott parton a remény gyümölcse szedetlen
nem győzhet rajtam se vasas se horda |
|
 V
Nem tudom mit tettél velem,
De ez az este,
Tied a főszerep,
Csak te jársz az eszemben, |
|
 V
Tavasszal szellő fuvallat,
napsugárnak mézillata,
lepke-fiúk csábos tánca
szívem gyönyörű látványa. |
|
|
|
Ma 2026. október 13. kedd,
Kálmán napja van.
Holnap Helén napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
