|
 Vendég: 27
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
.jpg) H
előttem az életem
s amikor új éj csendesedik a ház falán,
akkor nyugszom meg,akkor nem fáj
mit hóbortból elloptam,
|
|
 H
A Bosszúság csenevész,
Sanda, rút pofa;
Nyerít, mint a vén fuvaros
Legsántább lova.
|
|
 H
talán jobb is, hogy csak ennyi volt,
életem egén egy furcsa folt.
boldogság egy cseppnyi táncban,
és ez tart máig is kicsit lázban.
|
|
Susogó szellőben hangtalanul jöttem,
álmodban álmodtam rózsákat köröttem.
Szívedben szívednek van még biztos helye,
eljöttem, hogy lássad, szívemmel van tele. |
|
 Gy
Sorsom a múlttal összeér.
Örök hegyek.
Köztük megyek.
Az út vége hófehér |
|
 V
Másodpercek csendes magánya
szívem rezdülésén hallgatott
lehúnyt szemmel néma illatban
újra-léteztem a holnapot
|
|
 MM
fehér plüssben áll az udvar
hópehely cikáz mindenütt
ez az idő nagyon cudar
a tél mancsával ideüt |
|
 MM
Várj, ne siess még!
Hiszen alig jöttél
És máris mennél, |
|
 MM
Segítesz,ha egy földön fekvő embert látsz,
Vagy mást csinálsz?
Amennyiben van benned szeretet ,
nem hagyod egyedül!
|
|
 MM
a rózsálló hajnalt bíbor felhők szegik
ébred a nő és nő a feszültség
feszül a csípő és jár a berekben
a serkenő fuvallat szétrázza
szakállát mintha magját szórná |
|
 MM
A papír, a ragasztó, ceruza és ecset,
anyag a világban mi Neked született.
Rajtad múlik mit kezdesz vele. |
|
 MM
Kék bolygó a Földgolyó,
itt az otthonunk.
Óceánok, tengerek, tavak
álló- és folyóvizek
kontinensek földjén osztozunk. |
|
 MM
Elindulok, megnézem a Kárpátokat,
Egészen a Hargitáig visz a lábam
S hagyom, hogy lelkem elvesszen
Az ősi, nyár melengette tájban. |
|
 H
Más tollával szeretnék verset írni,
magamra álarcot ragasztva
kőfalakon áttekintve, másként látni,
Lopott gondolatokat raknék sorba |
|
 H
Mi voltál nekem kedvesem?
Mint virágnak az árnyék,
Mint a hűsítő patak,
Ami édesen ontotta szomjamat.
|
|
 H
Az utolsó szentséges vacsoránál, ott a fenti szobában,
Jött Jézus és az apostolok körébe ült.
A gyertyatartóból a gyertya sárgás fényt szórt
A meleg maceszre s az élettelen bárányra, |
|
 MM
Éljünk Krisztus szeretetében,
Hűségben megmaradva,
És nem lesz mitől félni,
Mert értünk, legyőzte a halált. |
|
.jpg) V
Kelet felől bús, szomorú árnyakat oszlat az arany ruhát öltő Nap.
Szétnyílik a láthatár végtelen kárpitja, szétfolyik az aranysugár, -
csobogva az azúrkékségből.
A vonalak elindulnak, futnak szerteszét.
Göndörödő bárányfelhők oszlanak szét, játékosan futkározva.
|
|
 MM
túlélem jobb híján
már nem fáj az élet
|
|
 H
Láthatsz szépnek,
Láthatsz csúnyának,
A szívemet nem látod,
Pedig vár Rád nagyon. |
|
 V
Határtalan nagy boldogság,
mit felbecsülni nem lehet,
ha ismerhetted jó Atyád,
ki végig fogta kis kezed. |
|
 V
Fura egy alak a fűzfa poéta,
Verseit mindig fúzfa alatt faragja,
Várja, hogy az ihlet megjöjjön,
|
|
 V
Tervezgetni minek, nincs vágy mi hajtana,
csak a mára gondolsz, nem vársz a holnapra
Már látod tisztán értelmét a létnek,
lelked pereméről lesed a véget |
|
 V
Gyenge fényben, csendességben nyugszik meg a lélek,
áradnak szemembe az angyali fények.
Álmot láttam az éjjel zsenge gyengédségben,
megbújik egy lágy hang, a teljes csendességben. |
|
 V
S búzaszemeket hajítottak feléje,
A magvak hajába ragadtak,
Majd kiitták a vízzel telt bögrét, mosolyogtak. |
|
|
|
Ma 2026. október 12. hétfő,
Miksa napja van.
Holnap Kálmán napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
