|
 Vendég: 72
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 V
Keresem kezed bársony érintését
keresem fénylő, féltő mosolyodat
keresem szemed tiszta ragyogását
keresem kedves, simogató hangodat |
|
 V
De nem tölti ki rajta sem a haragját,
Hanem kinéz magának egy utcai fát,
Arra telepszik le,
Legyen vele a nyugalom, a szeretet és a béke!
|
|
 V
Hosszú nyakukkal a nagy madarak,
Szívóssággal átszelték a mennyboltot,
S a gyermek felhajított hozzájuk egy szót,
Sikoltásuk válaszul a szélben visszhangzott. |
|
 V
Mikor a barátokból lesz szürke szőrű veszett farkashorda;
Csahos dalukat a szél, mint hátizsákot hordja,
És míg morogva egymás vérző irhájába tépnek és marnak, |
|
 V
Fogd a kezem,
Ölelj, csókolj,
Gyere már, ne tétovázz, |
|
 MM
Ne félj sosem, hogy elmegyek, hazám,
jövőnk a tét, ezért imádkozám’,
s amíg e szent igét te hallgatod,
regém idők szavára hangolod.
|
|
 MM
Jaj a hátam odavan.
Eléverték azt csúfosan, |
|
 MM
Sötét sivár a héttorony zárka,
Elvesztem benne, szívem magába zárta.
Kijutnék innen oly gyorsan, amint lehet
Csak tartsa kérem még egy picit erősen a kezem! |
|
 M
Menj el most végleg,
ne is jöjj vissza, kérlek!
Vidd el, amit tőlem kaptál,
hagyd itt, amit nekem adtál. |
|
 M
Tudom,hogy elveszítem magam
Szívem rég neked adtam
Bármi is történjen el nem szaladtam,
Tőled el nem szakadtam |
|
 M
Óh és az ösztönnek szülői mivoltját,
nemzetének szülő magyar édes anyát !
Amely áldozata lett ennek a világnak,
de reménye itt van magyar utódjában ! - |
|
 V
Feltűnik az égen egy csillag, egy jel
Szerelem gyújtotta egy májusi éjjel
A fénye csillogott szemükbe érve
Szívükön át a bebocsájtást kérte |
|
 V
Minden gyermek figyeli az arcodat,
áhítattal issza minden szavadat,
tudtad, hogy a Tiéd legszebb hívatás?
ettől szebb az életünkben nincs is más! |
|
 V
Egy édes álom, tör, mutat utat
fájdalmadat dobd, agyad nem kutat
szép emlékre hívja figyelmedet,
hidd el nekem, hogy mindenki szeret
|
|
 V
Szeretnék a karjaidban
Még egyszer megbújni,
Ölelésedtől csendesen elalélni,
Engedni, hogy csókolj, szeress, |
|
 MM
Szikrázóan ragyog a nap
bárányfelhők úsznak az azúrkék égen
gyertyavirágok fürtökben lógnak
a gesztenyefa dús lombjai között |
|
 MM
Visszatekintve a por teli útra,
nem hiszem el, hogy a sors keze volt,
nékem a szív szava számít - azt tudva,
ha kérdeztem, mindig jól válaszolt. |
|
 M
Mosolygó arcod mikor rám nevetett
Úgy éreztem szerelem tölti be szívem
Igéző búsboltodnak szerelmese lettem |
|
 M
magamhoz öleltelek a csendes estében,
kevés szóval, csak vigyázó mozdulattal,
arcodra simítottam az érkezésem |
|
 M
A veled töltött idő megtanított rá, hogyan szeressek
Bele az életbe, annak minden kis vetületével együtt.
Megtanított arra, hogy vannak gyenge, kihunyó érzelmek,
S ha valami már rég eltűnt, azt örökre el kell hogy engedjük. |
|
 V
Néztem egyik este a vonat menetrendet,
Vidékre utaznék unokaöcsémhez
Autóbusszal mennék a pályaudvarra,
Félóránként jár, ilyenkor hajnalba |
|
 V
Muszáj elszabaduljak a lehetőségektől
Találni helyettük jó esélyeket
Elkapnék egy új, frissebb lenge szellőt
Mi hajamba kapna, gyengéden |
|
 V
Szívemből kiárad aranyló szentlélek,
elmennek mellettem az angyali szerelmek.
Sok szép leány ezüstlik az éjben rideg holdsugárban,
Az angyalok ereje van benn minden lányban. |
|
 MM
Elmentem a temetőbe,
Árnyékot keresni,
Égő, tüzes gondolatim,
Ki-kiszellőztetni, |
|
 MM
Üdvözlégy Édes! Vajon lépteidnek
neszét hallom, ahogy ballagsz az úton,
mialatt én e zöld erkélyen itten
kezem dobogó szívemre szorítom?
|
|
|
|
Ma 2026. október 12. hétfő,
Miksa napja van.
Holnap Kálmán napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
