|
 Vendég: 34
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 MM
Látom a szemedben,
a boldogság fényét
ha átölelve karomba tartalak
csókos ajkad tüneményét
mikor megszorítalak! |
|
 MM
Bealkonyult sorsunk, amikor tüzes szerelmünk
sugárzó fáklyalángja eltűnt velük tova,
és mégis híven őrizzük hűségnek kötését ,
mert már szívünkben is lángra kaphatott volna .
|
|
 V
Mint molylepke a pókhálóban vergődik a jövő
Mindent ami él lassan bedarál a gyorsuló idő
Fásultság elleni védőoltásért állhatna sorba
Nem ér rá siet, már nem is tudja hova
|
|
 V
csak amikor átkaroltál
csókban forrt össze ajkunk,
szerelem vagy más vajon tán
és összekötött dalunk
|
|
 V
Mint forró, fülledt melegben
egy korty hideg vízre
úgy kell nekem. |
|
 V
Én menekülnék tehozzád.
Majd a távolba futnék el,
Lelkedhez közel nem fáj
Ha veled új nap ébred fel.
|
|
 V
A magunkba zárt idő roncsai
Olvadó jéghegyek játéka csupán.
Elhűlt lelkünk ősi hagyatéka,
Hogy sodródva jeges folyónk dalán,
|
|
 V
Ki tudná megszámlálni
hányadszor teszem meg
ugyanazt az utat,
csak figyelek,
|
|
 Gy
Madárdal és virágillat,
Nekem itt a boldogság,
Megkérem a jó Istent,
Hogy néha-néha nézzen rám. |
|
 Gy
Minden mi fontos volt, azt féltőn félretolva
Álmaimban élsz, magamban, talán régóta.
Semmiből cikázott egy érző pillanat, |
|
 Gy
Hangulatod rossz ma
bújj csak ide hozzám,
lágyan csengő dallam
vigasztaló szó már! |
|
 Gy
ó vásári mulatság
Erős legényeknek
Nagy kihívás
Utána borozás. |
|
 Gy
Még betegen élek,
már gyógyulást nem remélek.
Még nyílik a virág,
már holnap hullatja szirmát. |
|
 Gy
Ma öt éve, hogy elmentél kedvesem,
A magányt, s könnyeket, itt hagytad énnekem.
Nem csókolhatom soha, többé az ajkadat,
És nem simogathatom az édes arcodat. |
|
 V
el nem mondott szavak
ki nem mondott bókok
mind bennem maradtak
mint az el nem csókolt csókok. |
|
 V
Mosolyt ragyogva énrám fényt deríts
és az édenkertre is és beszélj
pergesd reánk gyöngyeit szavadnak
mely mindig a szerelemről beszél.
|
|
 V
Milliónyi csillag közt egy vagy valahol
Látom szemed kékjét, mely soha nem fakul
Égre tekintve, egy pillanatra a jövőbe néztem
Sötétség közelgett, attól a szeretetet féltem |
|
 V
Kihűlt századok
ódon illata gomolyog
hallgatag tájak felett,
fehér ködök csend-fátyla alól
az elmúlás szelének hangja búg.
|
|
 V
Nem rejti foglalat a kebleink felett,
nem írunk róla könnyes versikéket,
lidérces álmunk nem zavarja meg,
s nem gondoljuk az ígéret földjének. |
|
 V
Forró nyári este vacsorához, meccshez,
jéghideg limonádét ihatsz hogyha szenvedsz.
Nagy melegben jól eshet ha néha,
hűsítő citromízet érezhetsz a szádba. |
|
 V
Egyszerűen csak annyit kérnék,
Álmodj engem! Akkor nem félnék.
Nézz rám, láss kedvesen belém,
Nyújtsd hát ki kezedet felém. |
|
 V
Pillangók a virágszirmokon
Csendes, hangulatos délután
Az égbolt sejlően alkonyul
Galambok szárnyalnak felettünk |
|
 V
Én ... csillagom megbocsáss,
Mert akkor a rónán hideg volt,
Kezem zsebemből ki nem vettem,
Virágot neked nem szakított. |
|
 V
Zokog a föld, zokog a világ
Zokogok én is, száz éve várlak már
Harsong a világ, vár már a pokol
S csak hullik a mélybe az éteri por
|
|
 V
Csak a pillanat szűkössége volt az enyém.
Ott voltunk benne, éreztelek,
s nem érintettelek.
Szemedben láttam átkokkal teli szívem dobbanását,
gúnyos kacajod jajongását.
|
|
|
|
Ma 2026. október 12. hétfő,
Miksa napja van.
Holnap Kálmán napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
