|
 Vendég: 20
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 MM
Őszi erdő csendjét
felverik a szél kürtjei,
a fák gyérülő lombfüggönyét
átszúrják a fény tőrei. |
|
 V
Várom a pillanatot,
Mikor újra láthatom,
Két szemébe nézhetek,
Nyugodtan átölelhetem. |
|
 V
Október volt, gyönyörű szép,
napsütéstől ragyogó ég,
azt hittem van még két hetem,
de üzentél: Anya érkezem!
|
|
 V
Félek, hogy egy magam állok
A táblával kezemben, és félek,
Hogy senki nem áll ki mellettem.
Hiába keresem az igazságot,
|
|
 V
Örvendezve odamentem,
Amit tudtam, mind elvittem,
Szívem, lelkem, benne lapult,
Szeretetem nagy lángra gyúlt.
|
|
 V
A papírra vetett szavak,
Rejtett titkot mondanak,
Minden szó egy ábránd,
Mik ülnek lélek párnán.
|
|
 V
Egy dallam költözött agyamba
túlzengett minden gondolatot.
Folyton azt dúdolom magamban,
akkor volt ez mikor havazott. |
|
 V
Október eljött, szüret ideje,
pincékben, dűlőn megpezsdül az élet;
szekerek jönnek népekkel tele,
s a tréfa, jókedv estig sem ér véget.
|
|
 V
ajándék ez neked?vagy életed
igaz szívéből nyíló kelyhet
ajándékozol Te,a szeretteidnek?
|
|
 V
Szépséges hölgyemény, hozzád húz a szívem,
gyöngyökkel tarkított csodálatos hitben.
Gyönyörűnek láttalak, ragyogott az orcád,
a reményekkel teletűzdelt álom, az te voltál... |
|
 V
A Nap már nem melegíti lelkünk,
szívünket viharok tépték szét,
utolsó csillag az égről eltűnt,
a szívünk csak vérzik, vérzik még! |
|
 V
A nyár szomjaztatott,
az ősz fojtogatott,
talán a tél véglegesen
fejtetőre állítja bennem
az összes évszakot.
|
|
 V
Tovaszállt felettem régen
A gombafejű, szilaj ifjúság.
Őszülő fürtöm fürkészem,
Mit fésűfog mára már csak itt-ott rág.
|
|
 V
Kérlek ne sírj majd, ha az élet fáj,
ne sírj, ha érnek nagy csalódások,
s szerte foszlanak a legszebb álmok.
ha a bánat mélyen szívedbe vág.
|
|
 V
Szóltam a szélnek
Társam legyen,
Hűvösen ölelő
Karjába vegyen, |
|
 V
Ahányszor meglátom a képed,
Végig fut a hátamon a hideg!
Nem akarok gondolni Rád,
Mégis mindig eszemben jársz! |
|
 V
Szerelmemet elmosta az idő,
szabadságom ellopta az erő
.Nélkülük az élet üres, mit sem ér,
feláldozom életemet kedvedért. |
|
 V
már csak álmomban futok
ott is lihegek talán s hegek
maradtak az ifjúság kopott
térdein templomok kövén |
|
 V
Énekszó hallik, vidámság. Boldog időket élnek a lankák,
szüretre hív az ősz, még zöld lombú venyigékhez…
Méz-fürtökbe zárva a nyár, s lesz majd téli vigasság,
ha egy jó kupa borral, emlékeidben megidézed. |
|
 V
Már úgy vártalak! Nem, nem láttalak,
csak éreztem illatod, s a vérem úgy zsibongott,
majd bele haltam, s felkeltem halkan,
bele is szédültem, s kissé révülten,
|
|
 V
Az aradi hősök szellemét idézem
feldereng az áldozat
Az őszi szél nem fújhatja el
október hatodikát |
|
 V
A Te lelkedet is cipelem,
amikor verset írok
Helyetted ül bánat a szívemen,
Helyetted nevetek és sírok |
|
.jpg) H
Egy hideg reggel februárban
a szél dúdol egymagában.
Bakancs koppan fagyott sáron
rajtam van a nagykabátom. |
|
 H
Járom az utcát, csendes esti órán,
a hatalmas égboltról ezer csillag néz rám,
fény év távolságból csordul rám a fényük,
egymás csillagszemét, álmodozva nézzük. |
|
 H
Forró nyárt gyászol ezernyi
Fölre hullt falevéltetem
Őszi, hűs gyöngyharmat hűti
Nyár iránti szeretetem
|
|
|
|
Ma 2026. október 11. vasárnap,
Brigitta, Gitta napja van.
Holnap Miksa napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
