|
 Vendég: 22
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 V
Fényév távolságra, suhan el egy vitorlás,
életünk húrjain, játszik szelíd hárfás.
Nagy szerelmét várja, a tiszta szívem vára,
hogy szépséges királylányt, oda befogadja. |
|
 V
Mintha rám szakadna a menny a csillagokkal
Nehéz álomból ébredek a teli-Holddal
Jégmadár száll a kopasz fa ágra
Itt nem emlékeztet semmi a meleg nyárra |
|
 H
Fájdalmak útjain,
Megyünk bukdácsolva,
Sötét útvesztőkön,
Fény felé fordulva. |
|
 H
Egy kurd vidéken látott napvilágot,
pont olyan volt, mint minden más gyerek;
ínségben nőtt fel, állatokkal játszott,
körötte testvér, egy egész sereg.
|
|
 H
András apostol nevét viselem,
Büszkén hordom, nem szégyellem |
|
 H
álomkocsma álomasztalánál
álomasszony álmodik |
|
 H
... ahogy az utcalámpa fénye
szikrát szór,
hópelyhekkel
versenytáncol
|
|
 H
El kell temetnem egy érzést,
El kell felejtenem egy vágyat.
Úgy érzem, mintha kitéptem volna a szívemet. |
|
 V
őszben bandukoló
lábam
meg-megakad bordó levelekben
tüskés vadgesztenye
szétnyíló búrkában. |
|
 V
Az égbolt bezárja szeme kékjét,
az alkonyfény bíborra festi a horizontot,
a nyugalom, a csend ölelésében.
Hangtalan jó éjszakát köszönnek a harangok. |
|
 V
Maradj még kedves, maradj ne menj,
Ablakomra hullt az első hópehely,
Tudod a magánytól mennyire félek,
Maradj még ... hisz oly keveset kérek.
|
|
 V
Keresem az utam,
Csendbe járom az élet fonalát keresve.
Valahol elvesztettem magam,
Most még magam is kereshetem , |
|
 V
Miattunk játszik őrt az éji csendben,
Redő a múlt, az ifjúkori hajnal
Tovatűnt, félhomályt dúdol dalban,
S figyel az éj éberen engem.
|
|
 V
Ősz, te drága ősz, szertelen vagy nagyon.
Oly kegyes vagy hozzám a kései napon,
rozsdás szegre akasztod szürke köntösöd;
ködpermettel arcomat ma nem öntözöd. |
|
 V
Ünnepi szín a fehér
karácsonykor szívedig ér
díszítgeted kicsi fádat
nézegeted a fehér tájat. |
|
 V
Évek hosszan mentek
eseménnyel telten.
Batyuval a hátán
" lányunk vásárba kelten"... |
|
 V
Légy könnyű, mint a kék selyemdal harmatos hajnalon,
Könnyű, mint lehulló rózsaszirom, vagy lehelet ajkadon.
Neked most, azúrkékben tetszelegve, csillagok körébe,
Selymesen lágy, kékszerelmes zene száll a felhők fölébe, |
|
 H
Drága Apám köszöntelek,
Soha el nem felejtelek! |
|
 M
de ha belenézek mély- kék csodás szemedbe,
üstökösként repülök fel a fellegekbe |
|
 M
Ma akarok bújócskázni,
fejen állni, fogócskázni! |
|
 M
1. „Mama indulnom kell, tudod vár egy másik hely,
mit is mondhatnék, itt a szó már nem elég.”
lelkemből, majd nem sokára, sok új Élet születik,
s a párom az Ő anyja, ezt mondja majd nekik: |
|
 V
Mit mond az arcod,
a fejedből kitekintő szemek
Néma mosolyod, gyilkos fegyvered
Gúnyos lenézésben izzó kráterek |
|
 H
Kis faluban Dunántúlon
Februárban fagyos széllel jön az alkony.
Régi háza verandáján elmereng egy öregasszony. |
|
Acélszárnyak szálldosnak az égen,
Hegy tetején megcsillan egy jégszem.
Ott fent a magasban hideg szél fúj,
A tapasztalat még rideg és új.
|
|
 H
Levegőtlenné vált a tér,
a pupilla lassan szűkül,
résnyit összehúzza szemét,
s félelem vállain megül. |
|
|
|
Ma 2026. október 11. vasárnap,
Brigitta, Gitta napja van.
Holnap Miksa napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
