|
 Vendég: 25
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 Gy
Fohász hozzád Isten:
segíts híveden!
csoda nélkül hitem
végleg veszítem. |
|
 V
Idén is megérkezett
szépen, csendben hullni kezdett.
Nagy pelyhekben, szitálva
rászállott az arcomra. |
|
 V
Éva bűnével ringatott bölcsőm,
embernek születtem e világra.
Igaz hit pajzsával óvott anyám,
kezembe is ő adta hajdanán. |
|
 V
És láttam az embert, mikor elköltözött.
A kínszenvedéstől ráncos volt és gyűrött;
a dráma színpadára sötét függöny hullt,
|
|
 V
Leesett az első hó, csupa fehér minden,
Szomorkodik nagyapó, mert csizmája nincsen.
Befagyott már a kis tó, csúszik rajta minden,
Szánkó siklik, jaj de jó, hógolyóm elhintem. |
|
 V
Legyél bármi a világban,
és is benned rejtezem,
lelkünkben egy szóvirág van,
s magját véled elvetem. |
|
 V
Bár nem elébb lett tél,
csak hófehér lettél,
a fény szele rád fúj,
az ég fele fájdul, |
|
 V
Ha kel a Nap egy pillanat alatt,
eltűnök,
hisz számomra Veled csak az éjszaka,
Örök. |
|
 V
A tavaszba repülnék a szelek szárnyán,
vagy virágszőnyegen lépkednék elébed
Puha bárányfelhőkön remegve várnám
Szállj hozzám szerelmem, öleljen két kezed |
|
 V
Elment hát, vízre szállt,
távozásához a nap adott
fénylő arany ruhát. |
|
 V
Szólnék, ne menj, maradj még, lehet, most nem kék az ég,
Madarak, tán most másként dalolnak, s fákat vágnak tűzrevalónak,
Hogy a hinta, magasra, most épp nem repül, a lágy kalács sokba kerül. |
|
 V
Ha hiszed, hogy a kis Jézussal szeretet született
akkor fogadd el ajándékul ezt a kegyelmet
Mikor ajándékod a fa alá teszed
Tedd azt hittel, jó-szívvel és szeretettel |
|
 H
Valaki elment mellettem,
Magában dúdolgatott egy dalt,
Nem is tudom ... nem értettem,
Tán rövidebb az út, ha így halad ?
|
|
 H
Tisztaságnak könnye, áztatja az ajkam,
gyermeki énképben, újra felragyogtam.
Komoly, felnőtt lélek, aprócska köntösben,
hófehér szivárványt, rajzolt meg fölöttem.
|
|
 V
Decemberi szürke égen
Advent lángja lobban fényesen.
Szivünkben békességgel
lecsendesülő lélekkel |
|
 V
Csillogó ajkaid kissé megnyitod
Kelyhedből áradó mézes csókod
Föléd hajolva lágyan ellopom,
S bennem kinyílik egy Lélekvirág. |
|
 H
Csak egy pillantást még,
Csak had nézzem újra
kedves vonásait.
Csak lássam rezdülését, |
|
 V
ringat hangod
hátamon
pihenteted
elárvult ujjadat |
|
 V
Megélem a napokat, de olyan ismeretlen plasztik
Pattog még a pályán, de egyszer elgurul a laszti
Addig viszont megragadok minden esélyt, mi az enyém
Mert az esélyek legmélye tartalmazza a reményt |
|
 V
Csipkét szőtt
lelkemből a pók,
tiszta
szeretetből. |
|
 V
Lemenő nap vörösében, csendes hóesés van,
Támad a szél, rezzen az ág, hallom, suttog halkan.
Egyik évszak sem tudja, hogy mikor, hova menjen,
Keveredik a Természet, keresi, mit tegyen? |
|
 V
Akkor mit lehet?
Szenvedni szívemnek,
Elporladni lelkemnek,
Könnyben ázni szemeimnek, |
|
 V
Tarka sálat kötött a december.
A várost teleszórta különböző színekkel.
A fák már mint lándzsák meredeznek. |
|
 V
A vágyak oltárán elolvadtunk,
míg a gyertyán csepegett a viasz
Csak szemed világít sötét-kéken
Feloldódtál bennem és én benned |
|
 V
Elfordulok tőled, halld meg szavaim.
Nincs már benned reményem, gyakorolj valakin.
Hittem benned, reméltem...
Amit te akartál elértem. |
|
|
|
Ma 2026. október 11. vasárnap,
Brigitta, Gitta napja van.
Holnap Miksa napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
