|
 Vendég: 5
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 V
A csend pilládra ül nesztelen
A hajnal még felhőágyon pihen
Reggelre fények sarjadnak a fák hegyén
Veled ébred a remény az új nap reggelén |
|
 V
Harsogó hangú zuhatag
sziklarózsákat lágyan permetez.
Színes kolibri-madarak látogatnak,
verdeső szárnyuk légben lengedez. |
|
 V
Álltam, és csodálva kérkedő hegyét,
megfogott e tiszta, szűzies vidék.
Szárnyra keltve álmom - új idők elé-
elsodort magasra, bérctető felé. |
|
 V
álmatlan denevérszárnyakon nesztelen
futok előle féljek ne féljek meztelen
egyre kevésbé szégyellem magam
minden fal s bokor ismerős megragad |
|
 V
Végtelen utakon bolyongok a világban,
Végtelen szülte csend magányában,
Égető fájdalom szorítja egész lényemet.
Lelkem elcsüggedt bennem, |
|
 M
Minden mulandó.A tavasz
a gyerekkor illata.
Szerelmünk elillan
virágok nyílnak érted |
|
 M
Remélem kívánsága teljesül,
és minden dolgom sikerül. |
|
 V
Csak a fény ölel, ahogy betekint
Elfeledett csókok ízét újra érzem
Ott topogok a múltban megint
Lassan elégek saját tüzemben |
|
 V
Éreztem, hogy hív magához a fény,
De te, rám mosolyogtál,,
Annyit mondtál, hogy ne félj. |
|
 H
Unoka alszik. Gyertya ég.
Az eb bolháit űzi.
A tévésztár sincs csúcson épp:
nyafog, nézőit fűzi. |
|
 H
Tekinteted betölti
Az egész
Életem;
Köszönöm, hogy vagy nekem… |
|
 V
Egy kiszáradt fa egy sivatag közepén,
A távolban, látja, homokvihar jön felé.
Hadd jöjjön, mindegy már, semmi értelme,
Ha a fának sincs már élni kedve. |
|
 V
Álmosan ücsörög, meglep a csend
nem zajong. Neszel. Időmből ma,
csak keveset vesz el. |
|
 V
Az a koromsötét haj… az az átkozott vigyora,
a mindenkit lábáról levevő mosolya,
a szeme mikor néz, a hangja mikor nevet,
ha látom, tudom rossz, de a szívem, az remeg. |
|
 V
A Találkozás öröme
csillagporrá lett
szememben. Szívemig
hullva látom a múltam. |
|
 V
Cseréld velem fájdalommal telt szívem,
Hogy megtudd azt, amit most én,
Szorítson téged mellkasodban hittel,
Hogy érezd azt, ahogy most kínom ég. |
|
 V
Várj még a csókkal,
ne tedd meg,
hadd mondjam el,
hogy szeretlek. |
|
 V
Botond sokat bolondozott,
humort humorra halmozott.
Értékelte közönsége:
gyerek, felnőtt, öregecske. |
|
 V
Ha Nálad lehetnék,
Mindig mosolyognék,
Hogyha Nálad lennék,
Mindig csak dalolnék! |
|
 V
Van egy út, ami a végtelenbe vezet,
Amin, ha végig jársz, megleled a szeretetet.
Oly kor nehéz és akadályokkal teli,
Az út kiegyenesedik, s szíved boldogan viseli. |
|
 V
Ember vagyok,
nem egy majom,
emberi szót alig hallok.
Ez az én nagy bajom.
|
|
 V
A könny lemossa a festéket
Alatta előtűnik igazi arcom
Kisimítja vonásaim a szeretet
Maszk nélkül már Én vagyok |
|
 V
Melegedj a tábortűznél,
hűvös lesz az éjszaka;
szállítója az erdőszél,
nem drága a tűzifa. |
|
 V
Béklyózott lelkem fáj. sajog
Uralkodóként magányom
Gúnyosan bennem bazsalyog
S mint alávetettet elnyom |
|
 V
Ha rád gondolok,
testem vértengerén
vágy hulláma buzog,
mert még érzem illatod, |
|
|
|
Ma 2026. október 10. szombat,
Gedeon napja van.
Holnap Brigitta, Gitta napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
