|
Vendég: 16
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
V
Eleinte azt gondoltam,
a szív aranyból van…
Nemes, kemény, törhetetlen,
jó, odaadó, s önzetlen, |
|
V
Még nincs vége: ez csak a kezdet, egy új lépés
a sosem járt út érintetlen porán,
reszketeg, tétova, s mégis békés,
céllal teli, és bár (eső által) árván, |
|
V
Mikor utoljára beszéltünk,
bevallottad, hogy szeretsz,
elmondtad százszor is,
hogy " csak téged szeretlek"! |
|
V
A mesék világa fantázia,
vágyálmaink birodalma.
Valahol, túl az Óperencián,
térképeken rá nem találsz. |
|
V
A felleg mögül jött a fényjel,
és Péter házának keresztje,
nem inogva, csak megremegve,
de összevillámolt az éggel.
|
|
V
Büszke, sudár Jegenye áll
Parnasszusnak hegyormán.
Vers faragta ágára száll sok
dalos kedvű kis madár.
|
|
V
Rügyeznek a fák,
a madarak dala száll,
éled a határ.
|
|
V
Az óceán ölén fénytested meglobog,
sugárzik, tündököl, s végtelen mosolyod
vágyat ont az irdatlan világra;
a Mindenség remeg, mint óriási hárfa, |
|
V
Életem álma
álmaim vágya
vágyaim tárgya
mért Te lettél? |
|
MM
Gödör fenekéről elmélkedve nézek fel a partra,
A kiáltó szó nem hallatszik a magasba.
Mint egy tátongó űr, oly nagy a mélység,
Felnézünk az égre, mert nagy a keserűség. |
|
MM
Nem volt bennem féltés, hogy elveszítelek,
Elhittem, hogy örökké tart a szerelmed
A boldogság fészket rakott nálunk
Hogy nőjjön naponta örömmel tápláltuk
Néha elrepült, de mindig visszahívtuk |
|
H
A ködön át,
A vízen át,
A hullámfodron át;
Ahol a Rejtély kóborol,
|
|
H
A tavaszi eső megrészegíti a földet,
Frissebben lélegzik minden virág,
Oly üde a csók, a vágy,
Csillogó tekintetet körül vesz, |
|
V
Kiperegtek megfagyott testek a marhavagonok ajtaján,
jeges lehelettel jött a dermesztő halál.
Az inger guggolásra késztetett, az
időkerék hastífuszra járt... |
|
V
Játszani a szavakkal nagyszerű dolog,
Verset faragni belőlük, az agy közben
Forog. |
|
V
Szabadságom szabaddá tett,
s elkóborolt gondolataid után
nem szaladtál, mint máskor.
|
|
V
Mikor megláttalak
Egy érzés járta át szívemet.
Megremegett a testem,
S izzadt a tenyerem. |
|
V
A képzelet álomba ringat
Újra rajzolom arcodat
Fekete bársony éjjelen
Már a tavaszt sürgetem |
|
V
Színes napokat akarok,
nélkülük magam is borús vagyok
Fekete éjszakák,
szomorú, szürke nappalok, |
|
V
Az utolsó csókod Kedvesem,
Mikor nálam voltál régen,
Menybe repített engemet'
Mert oly finom volt és édes! |
|
M
Ki ölel, mondd, ha fáj nagyon,
s meghallgatva a bánatom,
ki lesz tükröm, ha rám tekint,
ki oszt meg vélem, féltve, kínt? |
|
M
Az egyiket megrövidítették,
önérzetében megsértették.
A másikat szórakozásában zavarták
Valamiben csalódott a harmadik. |
|
V
Nem repülhet az ki test rabszolgája lett
de fény felé vágyik szárnyalna a lélek,
hol időtlen időkben minden köddé válik,
együtt rezgésben Istenben feloldódik |
|
H
Felejtsd el, amit mondtam.
Jó leszek, mert enyém ez a blues, megkopottan ,
s ,mint a dinamit felrobban.
|
|
H
Emlékszel ...
A Hold a hálóingében tündökölt,
Mi a Kraszna mellett voltunk,
Száraz leveleket úsztattunk vizén,
|
|
|
|
Ma 2026. október 10. szombat, Gedeon napja van. Holnap Brigitta, Gitta napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|