|
Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
MM
Már csak táncolok veled,
S a végzet mögött
valahol a fellegek felett
ott vagyok minden elött. |
|
V
Felforrósodott testünk ég, vágy sejtelmes ágyán,
Szemeid íriszében ébredeznék, szelek szárnyán.
Ajkaid zugában megbújó mosolyod,
Fénylő napsugárként nekem ragyog.
|
|
V
Zöld lábán hóvirág fejet hajt fehéren,
takarója leolvad,nyújtózkodva ásít:
Fényes nap! Én kevés meleggel is beérem,
hadd nőjön inkább a gyenge pázsit… |
|
MM
|
|
MM
Hátrafelé jár az óra,
Télbe megyünk nem tavaszba,
Rénszarvasok eltévedtek,
Föld sarkai már kilengtek, |
|
MM
A tó kék vize csillog,
Lebegteti a szél a fákat,
Fodrozza a hullámokat |
|
Gy
Fészkelődöm a kanapén - s a térdem ér az államig,
behunyt szemmel, kucorgóm, kísértenek az ábrándjaim.
Hamis hangon Cohen-dalt énekelgetek,
és újra böngészem a kedvenc versemet. |
|
M
Valamikor, egyszer régen
Szép Tavasz volt, jó meleg,
Feküdtünk a vadvirágos réten
Néztük a kék eget és a bárány felhőket. |
|
M
Engem az ébredő Tavasz hozott a világra
Sejtjeimbe épült a kikelet minden virága
Tavaszi dagállyal a kos havába
Az életbe lökött vizek áradása |
|
M
Bizony, bizony mondom nektek:
„boldogok a lelki szegények”, |
|
M
Anyám a sárga lámpafény fölött
már tudta él-e test a héj mögött,
s úgy óvakodta, mintha hajtaná
a meleget a kotlóstyúk alá, |
|
M
De elfogadom...hangom nem adom
szavakhoz, s nincs már gondolatom,
mely kitörni készül a lobogó tűzkatlanból...
Ám lelkem töretlen szabadul fogságából ! |
|
M
Melle közt ezüstlánc lógjon,
Rajta csillogjon a kereszt,
Bársonyos, puha testét érezzem folyton,
S ő legyen vagyonom, ha lehet. |
|
M
Hiányzik a te szépséges orcád!
Szemed ragyogását már nem láthatom,
És ajkadat többé nem csókolhatom.
|
|
M
a jót
mi feléd hajt
mesélem
mormogom |
|
H
Hinta-palinta
Játszik Palika
Hintaló alatta. |
|
H
A hold már tántorog az égen,
Szemem könnyezik az est fényben.
A fénye világít a szobám ablakára,
Ez megzavar az álmodásba.
|
|
H
Föld öle duzzad, a csíra dagad,
zöldje, a tájnak az éke marad.
Rügy helye fák hegye - hajlik az ág,
ellepi méz-teli, tarka virág,
|
|
V
De valahol felhők felett fent,
a sötétségre ráül a rend,
vakító boldogság fénye melegít,
az öröm, angyalok szárnyára repít. |
|
V
Másképpen néz szobrot a szobrász,
más szemszögből épületet az építész?!
Csak a Költő érthet ily módon Költői szót.
Így érzem, tévednék, talán fals az állítás!? |
|
V
Tönrementek szép virágaim,
nagyon szomorú vagyok értük,
szegény jácintok mind megfagytak
meg a hatalmas aranyeső bombói. |
|
V
A kis kapu még zárva
Itt vagyok! Kiáltok.
Akkor borulj vállamra
és csüngj a nyakamba. |
|
V
elengednek egyedül
burkodat hasítva indulsz
míg a létben a tarka réten
álmod testet ölt végre |
|
V
Fogy a fény
lassul a vér,
fáradt már az éj,
homálylik a hajnal. |
|
V
Nekem nem mondott mesét a nagyapám
Térdére sem ültetett, nem mosolygott reám
Rég elveszett időkről sem beszélgetett
Nem fogta kezem, nem simogatta fejemet |
|
|
|
Ma 2026. október 10. szombat, Gedeon napja van. Holnap Brigitta, Gitta napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|