|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 H
Danoltatták nyakra-főre,
vénhedt hébér lett belőle,
jókedvének híja nem volt,
magasan járt, mint a mennybolt. |
|
 H
Voltál a fának a virága,
gyümölcs, melyet megkóstolhatok
nem számít már az, hogy ki látta
érzem, hogy Ti feloldoztatok.
|
|
 H
A koporsón nincsenek zsebek,
Nem viszünk át semmi kincset,
Csak azt visszük magunkkal,
Amit lelkünkbe gyűjtöttünk,
|
|
 V
Magányos kopott sírkő
Rajta vésett festetlen betűk
Évszám hogy száz éve halott.
A föld sima, kemény, nincs sír halom |
|
 V
Sokszor érzem úgy, hogy elfutnék,
Csak rohannék, ameddig bírnék.
Meg se állnék, csak mennék,
hogy minél messzebbre juthassam én, |
|
 H
Az arany csak tündöklőn tünékeny álca:
Álmokat űző vashideg ábrándvadász.
Hiába az ámítás, a varázspálca:
Szörnyeteg vagy, Mídász. |
|
 V
A rózsák virítanak az esőben,
guruló gyöngyszemek szirmaikon.
Selyemgombolyagok a tiszafán,
a leveleken lefutnak a cseppek. |
|
 V
A világ csodája vagyok, látod !
Szólt a gyöngyvirág a kertben,
Ki vesz annyi bátorságot,
Hogy nekem fájdalmat szerezzen. |
|
 V
Irreális csűr-csavar,
pillanattöredékekben, zűrzavar
Lét-torlódásokkal időhurok,
veszteglő önmagamba halkulok... |
|
 V
Örökzöld minden gyermeki álom,
Kehely létben szűzi szerelem
igéjének sejtszövete,
tápágy, s a mégsem számkivetett |
|
 V
Erő kellene.
Gyengék a karjaim,
lábam alig éled;
testem fásult, |
|
 V
Nem siratom az idő múlását,
hiszen még dalra fakaszt a nyár,
s a fénytől átszőtt ligeterdőben
hanyagul nótáz minden madár. |
|
 V
Benn, hűvös van és csend,
kinn tombol a hőség!
Benn békesség van és rend,
Kinn reménytelenség!
|
|
 H
Forró az éjszaka, izzik a táj,
nem tudok aludni annyira fáj,
lelkemből szakítasz egy darabot,
szenvedek, nem látod, miért hagyod?
|
|
 H
Augusztus Asszony az Idők Hegyén
Hever szélcsendből font kerevetén.
|
|
 H
Ott egy nagy guriga, |
|
 V
Hajnal volt.
Az elsápadt hold álomba merülve
figyelte a nap dalát az égen. |
|
 V
Érzelmileg túlcsordulva,
Szerelemmel vágyakozva.
Csodát keresve,
S találva...... |
|
 V
Leomlik egy épület,
Egy újabb a városban
De nem társítja rémület.
|
|
 V
Lerágott gyökér dönti büszke fát
Torlaszt képez ez igaz szó folyamán
Ott felgyülemlik mi szemét és mocsok
E patakmeder tisztítása kéne, de nagyon |
|
 H
Összetört lélekkel,
hogy is lehet élni?
|
|
 H
Bizarr idill. Megszeppent kisfiúknak,
homokozókban felejtett álmok.
Hintakötélen rángás. Mókás Liliputiak.
Törpecsalánok közt mályvavirágok, |
|
 H
Ágaskodik míg mögé csap a villám,
Rémülten ugrik eszét veszejtve,
Sörényén fut a viharláncú csillám,
Ellenáll, de vesztes minden perce. |
|
 H
Itt ülök a kis szobádban
dolgaidat rendezem
szívemben egy édes emlék,
itt vagy újra én velem! |
|
 H
Sugárkoszorút font körénk a Nap,
aranykeretbe foglalta boldogságunkat.
Arcunk ragyogott, ha csillagos este volt,
éjjel bennünk lelte örömét a Hold. |
|
|
|
Ma 2026. október 09. péntek,
Dénes napja van.
Holnap Gedeon napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
