|
 Vendég: 13
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 H
Hiába keresem iskolám porában
a molyette szerzőket,
szerelmek nyomait,
életem ösztönzéseit, |
|
 H
Vásznad kifeszül tó vízén,
tükörképe benne az én,
kék láthatárba hangod,
szemeidben dalol arcod, |
|
 V
Nem tetszik már nekem,
Semmi, amit kapok,
Egyre nehezebben,
Telnek el a napok. |
|
 V
Villám verése rajtad haragos kemény az Urad
Kettészakadt az égbolt,megtiport, egészben
megtört hiteddel aláztad a fényes utat.
Maradnál inkább mártó-setétben... |
|
 V
Fakul a haj és
Halványul orca,
Kevésszer nyílik
A száj mosolyra.
|
|
 M
De könnyes szemem nem ezt látja
Így marad, életem, nagy vágy álma.
Magamhoz térve, bámulok ismét a messzeségbe,
Ahol gyönyörű arcod rajzolódik ki a fénybe. |
|
 V
Szépségesek
szinte,élnek,!
Magukért beszélnek
és gyönyörű szépek |
|
 M
és kérem az eget...
Fordítsa felé tekinteted!
Vívhasd meg harcod,
nem vallhatsz kudarcot! |
|
 M
Oly rég volt,
a hegyek csúcsán ült a Nap ...
mintha a földből bújt volna elő. |
|
 M
A fájdalomról szól dalom,
mert testem, lelkem fájlalom.
Kínoz, gyötör, mar szüntelen,
hűséget esküdött nekem, |
|
 M
Nem engedi kiteljesedni életem
S szeretet, megértést megkerülve
Magánéletemre tör durván és ostobán. |
|
 M
Fáj az öregség mi meg fog,
arcom ráncaiban ragyog,
fáradt,mit mutat belőlem,
de érzem belül más vagyok, |
|
 M
Áldó napfényt kérek
Vén Európára
Sok régi tornyára,
Ódon városára, |
|
 M
Kesereg,sí-rí a kis árva,
a semmi közepén áll magába.
Bámulja a távoli horizontot,
várva egy kedves női arcot, |
|
 V
Megbocsájtás, érdekes szó,
kimondani is jó.
Mindenki elvárja,kéri,
s ő vajon megteszi? |
|
 V
Mit is mondhatnék,
hisz ezek csak szavak.
Vannak és eltünnek,
a múló idő alatt!
|
|
 M
Téli ködben remények feszülnek.
A lehetőség létrára dermedt. |
|
 Gy
Régen a medvék még végig aludták a telet.
Ma már nem alszanak és nem is ünnepelnek.
Január végén fagyos a csend, hó födte a táj,
hát induljon az ünnep, a Mackófesztivál. |
|
 V
Fagyos föld fölött
hömpölyög a sűrű köd,
permet hull a fákra,
leveletlen ágra. |
|
 V
Titokzatos, halvány Angyal ...
Te a világ hulláma, suttogása,
fájdalom és sötét éj marasztal,
az égig, az éjszakák látomása.
|
|
 MM
Megköszönni minden szépet,
Amit adtál egykor régen.
Már csak emlékek maradtak,
Melyeket hittem, örökké maradnak !
|
|
 H
Kiégett rímes eszköztáram.
Elhagyott a költői képek világa.
Rügyébe égett eszmélésem,
Bezárult gondolatim eszköztára. |
|
 H
Idők alkonya ül vállamon,
Bánatom papírra hullatom.
Az arcok a múltból hulló csillagok,
A történések kopott ikonok.
|
|
 H
Ánizsillatú kacajod belém nyikordul.
Zöld derű, szélte-hossza szertelen.
Felhők csuhabőrben fáznak, sírni vágynak.
Zsanérkötődéssel réz-arany jókedv.
|
|
 H
lennék én,
rózsalombokat simító lágy szellő,
mi szelíd csendemben úgy hozzád eljő,
szirmaimmal átölelt illatfelhő,
|
|
|
|
Ma 2026. október 08. csütörtök,
Koppány napja van.
Holnap Dénes napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
