|
 Vendég: 10
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 V
Dörög a szivárványhártya,
villanó fények ugrálnak szerteszét.
Utolsó emléke kövek koppanása,
ráborult az üres sötét. |
|
 V
Igazuk van, akik mondják,
Hogy szép az öregség.
Kívánom, hogy próbálják ki!
Add Uram! Megérjék!
|
|
 V
Kell-e most, valamit is tennem?
Kell-e most, valahová mennem?
Kell-e valamit, másképp tennem?
Kell-e máshová, másért mennem? |
|
 V
A kertben bíbor rózsák ontják az illatot,
a táncoló szélben illatuk dalként kavarog.
Hegedűhúrként rezeg, akár szív ha zokog
lágy, gyöngéd, mint múló réveteg, boldog napok. |
|
 V
Találkozásban - Nap trónolt,
nyár a télben meghajolt,
élet-telt arca ragyogott,
tükörfénye aranyozott! |
|
 V
Álmodj rólam, néha
Egy hosszú éjszaka
Mikor már hiányzom
Fáj értem hű szíved |
|
 V
Elég egy félreértett szó,
az óra megáll.
Nem megy a mutató.
vagy beindul végre. |
|
 V
Engem is féltett és önmagát,
szegények voltunk - árva sors,
szerette anyám jó illatát,
vigasza már csak nála volt. |
|
 V
Visszainteget a szerelem tavasza.
Mézes csókod íze itt ragadt a számon,
Benned éltem ki cédaságom. |
|
 V
A múlt idő nagy, korhadó kereszt,
Kivágták már, gyökeret nem ereszt; |
|
 V
vértintás nap lelke
hópaplan beszegte
hó alatt lepedő barna rög
téli zivatar mennydörög |
|
 V
Az utak, melyek tartósan dúdolnak,
szürkület és makk él a tölgyben,
pirosas-sárgás levelei hullnak a földre,
mindent meghatározott az az időnek szörnyü kerülője.
|
|
 V
Vártam Rá egy varázslatos hajnalon
kicsi szíve, az enyémmel dobbant,
nem sokára, a kezemben tarthatom
anyai ösztön lelkembe robbant! |
|
 V
Küzdő típus vagyok, egyszer már elestem,
Második nekifutásra győzedelmeskedtem.
Örök remény bennem élt, megkaptam jutalmam,
Transzplantációm után újra felépítettem váramat, |
|
 V
Van-e előttem út…
Van-e még arcom?
Van-e járható út…
Kell-e még harcom? |
|
 V
Gólyamadár,
várj, mert nincs itt
még a Kikelet!
|
|
 V
Ha a csendben suhanó hajnal
Pirosló színe nem engem talál melletted.
A vágy, mint ketrecbe zárt oroszlán,
Őrülten tombol a szív és az ér falán. |
|
 V
Ég és Föld között lebegve,
Fényt keresve a sötétbe’
Öntudatlanul hánykódni,
Semmiről semmit nem tudni!
|
|
 V
Az éjjel sem a szél hátán
süvítve robogó hópelykeh,
sem vadlovak patái zörgették
kapumat, |
|
 V
Fehér, illatos gyertyaként nyíltak,
mint díszes karácsonyfák állnak ott,
fenséges, titokzatos gesztenyéik hívnak,
szerelmes szélben lengetik dallamuk. |
|
 V
Nem az a magány,
mikor szerelmed elhágy,
Mikor élsz még,
fiatal vagy. |
|
 V
Tavaszi kikelet szép napsugara
Szívemre simul megújulva,
Boldog a madárka szárnyát csapkodja,
Mert szívem tovább nem búsul a régi hiánya miatt. |
|
 V
Homályos szürke ég,
kialudt mindenütt a fény.
Csillagpelyhek permeteznek,
penge-éles szélben kergetőznek. |
|
 V
A férfi szakáll csábos, sármos,
nőnek a szőr szörnyű átok.
Irigyli a csigaságot,
a meztelen simaságot. |
|
 V
Nagy fazékban főtt meg az öreg krumpli,
a héját forrón lehetett lehúzni,
majd gőzölősen állta-várta sorsát,
s a krumplinyomó bő torkába dobták, |
|
|
|
Ma 2026. október 08. csütörtök,
Koppány napja van.
Holnap Dénes napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
