|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 V
mert míg szárazzá nem apad a faragott
szavak bűbájos vízű kútja,
hiába hág Idő Apó a forgatott
percek sírkövére: nem látja |
|
 V
Tárd ki szíved, ne rejts el titkodat,
szabadulj gondodtól, könnyebbülést hozhat.
Súgd fülembe ne hallja senki sem,
magamba zárom néma lesz nyelvem.
|
|
 V
Mindenhonnan felzenghet a szerelem,
egy szemvillanás, egy hirtelen pillanat,
utolérhet egy erő, s az égbe repíthet,
mikor az Éden lilában játszó pirkadat.
|
|
 V
Vésd fel egy fekete kőre, ródd holt fába neved
Itt jártál. Láttad. Most menj: gyilkos füst marja torkod,
És a Szomorú Madár a szívedre száll.
Emlékezz: itt volt az EMBER, a kaszátlan Halál. |
|
 V
Mit Alkotóm bejegyzett
valahol a lelkem mélyére.
Az út bármily nehéz nekem.
célomat a végén meglelem. |
|
 V
Csókra-csókot halmoztunk,
még ma is rá gondolunk,
az évek, hiába repülnek,
nem fakulnak az emlékek. |
|
 H
Angyalod lennék,
szárnyaimmal
lelkedbe ölelnék, |
|
 V
Csak annyi történt.
Jól beverte a fejét,
A pinceambulanciára ment.
ahol már sokan poharaztak. |
|
 V
Oltár előtt imádkozva,
a jó Istent kérem.
Bűneimet,vétkeimet,
bocsássa meg nékem.
|
|
 V
Nem tűntem el, csak a csönd ölel...
s huncut kis bohém terve terel;
Keressen, aki hiányomtól
izgatott kérdéseket tesz fel. |
|
 V
Kéjek, élvezetek
kényeztetnek.
Tested lebeg, lelked feled,
nem fáj az életed. |
|
 V
Ismerem az utcàt. Màr csukott szemmel jàrom.
Hiànyzol. A Te buszodat vàrom...
Màs ül a helyeden,nem integet felèm
s a felismerès sikítva hatol belèm, |
|
 V
Tarka pillangók kergetőznek,
Mezei virágok égig nőnek.
Az égbolt angyali szép kékje,
Hegyek csalóka messzesége. |
|
 H
Szeretni a szót, formálni mondanivalót
Gondolat, mely fejben érinti a valót !
Kimondott szó, mely betűk halmaza
Végy hát erőt, s olvasd a sorokat
|
|
 H
Rég Sálem volt az otthonom,
boszorkány voltam egykoron.
Csúf végem lett, de folyatom,
világra jöttem egy hajnalon. |
|
 H
Mily boldogságban élek én,
a lélegzés nem terhem,
s bár hetvenegy lennék idén,
nem kell még pápaszem sem!
|
|
 H
A vágy elvakít, érzed,
de ésszel fel nem éred,
hogy a szerelem szép,
szíved legmélyén él.
|
|
 H
Februári hóvirág,
Mindig újra hajt az ág;
Mindig megújul az élet |
|
 V
Piacra a nagy csarnokba
megyek, kora reggel kelek.
A portéka drága, sokba
kerül, ezen elképedek. |
|
 V
Elszálltak a fecskék,
messze délre szálltak.
Melegebbre vágynak,
vége van a nyárnak. |
|
 V
Hidad vagyok kopott, de erős,
őrzöm minden drága lábnyomod,
vén időnk mit mélyen rám nyomott,
fapillérem repedtes, redős. |
|
 V
Két kis pajkos csillaggyerek,
Tévutakon, eltekereg,
Sodródnak az ég peremén,
Vissza-utat már nem lelvén. |
|
 V
Tisztánk kék, mint szemed zöldje
melynek mélyén ott volt minden
mi számít, mely fontos, ami nem gőg
és nem felületes talmi dolgok |
|
 V
Megpattant a szikra, szívem rejtekéből,
bús dal szállot alá, halálfélelméből.
Szerelmesen álltam, magányosan-árván,
kitaszít a létezésből, halálosan gyáván. |
|
 V
Amikor a hegyen jártam,
pontosan a fenyők alatt,
hol a kéklő eget láttam,
a jósló ősz velem haladt. |
|
|
|
Ma 2026. október 08. csütörtök,
Koppány napja van.
Holnap Dénes napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
