|
 Vendég: 9
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 V
Mikor már csak lebeg lelkem,
majd emberek viszék testem
és az örök fényben lesz rózsa-
kertem. |
|
 M
Tán’ szép szemében, szavában keressem,
Szívjam lelkem csarnokába illatát,
Vagy nyissam ki szívem, oda bé eresszem,
S hallgassam az ő szíve ritmusát, |
|
 M
S amíg a húsát tépem,
kéjes élvezet,
áldom a drága népem -
joggal vétkezek. |
|
 Gy.
Szellő hozza hozzám
sejtelmes illatát
érzem, amint áthat
s eszembe jut,
Te különleges vagy |
|
 M
Látják az utcának, egy átlagos kis napját,
szidják minduntalan, a főnökük, Bakonyát.
Parancsolgat, ordibál, nagyon kemény ember,
nála a parancs egy, megkövetelt rendszer. |
|
 M
És odafent a szürke fellegek
Hallgatagok.
Talán gyászol az Isten. |
|
 Gy.
Amíg lehet,őrzöm szerelmedet
Amíg lehet,addig Veled leszek
Amíg lehet,vigyázok majd Rád
Amíg lehet,addig úgy szeretlek |
|
 Gy.
Sáros lett a kamáslim,
És piszkos lett a vádlim.
Belestem én egy gödörbe,
Négykézláb másztam ki belőle. |
|
 Gy.
pedig a sűrű fák csak
egy tisztás körül állnak,
s míg közibük eresztem
lombsusogásnyi testem, |
|
 Gy.
Kippi-kopp, Tia, ébredj: hasadra süt a ragyogó éjszaka!
Szeretnéd látni, ahogy felemelem a Holdat?
Serényen dolgoztam, egy csillag ide, némi csillagpor oda,
Fölibé szórtan kevéskék árnykék színű oldat, |
|
 Gy.
Ébred a hajnal yíg kacagással,
a sötétet elűzi a fény.
Harmatot szárít a Nap sugarával,
zizzen a fákon zöld remegés. |
|
 V
Legyőzött égboltnak tűnik bármelyik könyv,
ki ezt mondta, már rég a földben van,
vízben szélben ... hová pereg a könny,
az a messze olyan határtalan. |
|
 V
Ámor Isten, mondd meg nékem
mit cselekszel lelkesen?
m'ért hegyezed nyilaidat
minden reggel, szebb legyen?
|
|
 V
a csönd nekem
hiányokból fűzött gyöngysor
ereimben
a magány teája fölforr |
|
 M
Lemondtam rólad,
mint drága virágomról,
lemondtam én csodádról,
gyönyörű álomvilágomról. |
|
 M
Fekete bársonyát leereszti az ég.
Bölcsőjében lágyan ringat az éj.
Szememre csipke-fátylat von az álom,
édes emlékek lábnyomában járok. |
|
 M
Csak úgy tud változni, ha belülről jön a szükséglet
És ez változtatja meg, mi lelkében… benne véglet. |
|
 M
A vasaló ráhasalt egy ingre,
tüzes talppal simította, szinte
falta, fel-le mozgott rajta. |
|
 M
Az abrosz kockás volt a kocsmaasztalon,
máshová menni akkor nem volt alkalom,
füstös volt, fülledt, mégis úgy szívünkhöz nőtt,
azt mondtuk, ott tartjuk meg majd az esküvőt! |
|
 M
Vágyom ezernyi virág színes ágyára, vágyom rád,
És vak vagyok, mert szemem nem, csak a szívem lát. |
|
 V
Negyvenéves koromig várakoztam,
szomorú csillagok közt, s fű közt mászkáltam
negyvenhat évesen szavam elfojtottam,
s csak álltam és vártam, sokáig vártam.
|
|
 V
Egy angyal szállt a Földre,
ismered talán?
Bemutatom, jöjj be!
Csünghetsz szép szaván! |
|
 V
Este van este, van, aki nyugalomban.
Én meg csak nézem a Napot, mosolyomban
Látszik szeretetem, mit érzek iránta
Lemenése közben csakis őiránta. |
|
 V
Hangulatokból szőni fátylat,
s ráadni Kedvesre vasárnap.
Lággyá simítani az estet,
ha Éj az égre holdat festett. |
|
 V
a sorsom csak szakadt cipő
mit fel nem próbál ma itt nő
s mert magányom el nem indul
lelkemben vadul a pitbull |
|
|
|
Ma 2026. október 07. szerda,
Amália napja van.
Holnap Koppány napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
