|
Vendég: 26
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,232
|
|
V
Lehullik az őszi falevél,
Az őszülő lét is útra kél?
Változtatni akarsz? Légy tenmagad!
Változz meg, változtasd meg önmagad… |
|
H
Még próbálgatjuk párszor,
de már szerelmünk romjait
is letiporta a kor.
|
|
H
Csak dől a zápor, szél fúj zordan,
Az őszi éj árnnyal teli;
Egy bús madárka ablakomban
Az ágyát fáradtan veti. |
|
V
Ha lenne még egy élet
Megtalálnálak Téged !
Csak Te lennél a mindenem
Újra az egyetlenem ! |
|
Gy.
A másodpercben lenni,
A másodpercben élni érezni,
A másodpercben bevégezni,
Mozdulatlanná dermedni. |
|
Gy.
Éltem őszbe halad, s hamar itt a tél,
csak lelkem őrzi már a derűt,
s a fiatalság friss leheletét. |
|
Gy.
Kicsiny fecske itt maradtál,
Társaiddal nem szállhattál.
Most már aztán mi lesz véled,
Jön a tél,kinn túl nem éled. |
|
Gy.
Emlékeim elől futok,
nem tudom, hogy hova jutok,
elhessegetem őket messzire,
jaj, de nem így gondoltam életemet! |
|
Gy.
Előttem új célok lebegnek,
Régi barátok rendre felednek.
Lelkem dala szárnyalna ormon át,
De életem, hogy nélkül, delikát. |
|
Gy.
Jól sikerült ez a napja
Az üvegeket visszaváltotta
A napi pia is meg van
Lefeküdt vele egy padra. |
|
Gy.
Intett a bátorság, s itt egy fűszál, és ott messze távol.
Ahol már alig látom, boldogságom valahol itt téblábol.
Erdő mélyén, havasok szélén, fent magasban, ott a viharban.
Nézek az égre, gyönyörű csodaszépre, itt vagyok valójában? |
|
V
A tavasz ébredt, és legott
Köszöntve bájos kedvesét,
A földet, mely megifjodott,
Virágözönt szórt rajta szét. |
|
V
Nincs semmi kedvem,
Rihamosan fogy az erőm Nekem,
Aludni szeretnék,
Meg is tenném, ha tudnék...
|
|
V
Könnyben szeráfok a szomorú Hold alatt remegtek,
álmodtak hegedűvonók húrjai alatt,
a virágok illatoztak, gőzölögtek,
kiemelték a búskomor brácsa mély hangjait,
|
|
V
Társak vagyunk hosszú évek óta,
De nem játsszuk ezt a szerepet,
Kezdetektől komolyan gondoltuk
Mi együtt éljük le az életet. |
|
V
Lekötött, zárolt folyószámlán,
Be nem teljesedett álmok.
Nyomtatott ívek a kabátom,
S alatta ásít a magány árván, |
|
V
Nincs örömöm, ajkam csak dadog,
és könnybe fúlva nézem képedet,
ölellek, mint tettem százezerszer,
érted voltam, s mindig csak neked, |
|
V
Fák tövében dús avar,
száraz ágat szél zavar -
úgy danászik. Rőt a nap,
gazdag keblű ősz arat. |
|
MM
Muskátli virágaim, gyönyörűen
virítottak, egész nyáron,
piros, lila, fehér vagy három. |
|
MM
Időm lassan telik, felveszi őszi, aranybarna színét,
Ki tudja, még mennyi van, és természet kioltja életét.
Avarszőnyeget alkot a sok fű és leesett falevél,
És a legszemcsésebb az, amely utolsónak, ki földet ér... |
|
MM
A sejtjeim a csillagok,
s úgy lélegzem, hogy múlt vagyok, |
|
H
Távol,
Az Idő kanyarulatában
Már felsejlenek a körvonalak,
|
|
H
Nem azért jönnék feléd, hogy testedet legyőzzem,
melyben egy tatár nemzetségnek vétke van,
és azért sem, hogy hergeljelek bőséges hajadban,
keserű szenvedésem és unatkozásom csókban gyógyíthatatlan. |
|
H
Adj erőt uram,hogy éljek,
ha kell,írjak verset,
Ha akarod,utolsót lépek,
de én erőt kérek,
|
|
V
Nem érdekel egyéb fontos...
szavaival szabályt bont most. -
Talicska, meg lapát kézbe,
s battyogunk a játszótérre. |
|
|
|
Ma 2026. november 20. péntek, Jolán napja van. Holnap Olivér napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|