|
 Vendég: 17
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 V
Kedvem szottyan, lábam dobban,
pörgőn dörgöm, egyre jobban,
testem rándul, lendül, mozdul,
balról pördül, jobbról fordul, |
|
 V
Álmaimban visszatérnek
gyönyörű emlékek,
azok, amikor még,
szerettelek Téged. |
|
 V
Takarhatná a vén havat egy új:
a régi tiprott, lucskos, szennyezett.
Nem lenne szem előtt tovább, ha dús
pelyhű hó hullna rá eső helyett. |
|
 V
Újra este csöndje
Erdőn, réteken,
Béke száll a földre,
Minden elpihen. |
|
 V
Olvasom a verseidet,
és mindet újraélek
azt is látom, most is nevetsz,
hisz' csiklandoz a fényed...
|
|
 V
Nagyforgalom volt a vízen,
holtak jártak a felszínen.
Bokáig fagyban, - csólnakok.
A szájban tengeríz sóhajok.
|
|
 V
"Itt a farsang, áll a bál"
Induljon a maszkabál,
Lányom Csipkerózsika,
írja farsang-krónika. |
|
 V
Én egy ember vagyok.
Annyira egyszerű, hogy kacagni fogsz.
A föld alatti folyó partjai közötti szenny
szárnyai között verdesnek az évezredek ... |
|
 V
Érték az, ami ritkaság,
Nehéz szerezni, drágaság.
Amiből egy van és eredeti,
Nem lehet jól utánozni, |
|
 V
Próbáltalak elfeledni,
sok éve Rád nem gondolni.
Emléked oly erősen,
szívembe belevéstem, |
|
 V
Hol volt, hol nem volt, Meseországban
vadló csapatban kis póni élt.
Szelíd pataknál, virágos réten
boldogan nyargalt, sohase félt. |
|
.png) M
Kaláris
árokpartra hulló
vöröslő gyöngyszemek |
|
 Gy.
Kis unokám már belakta a kiságyát
És naponta örvendezteti papáját.
Mit nekem most kívánni kell véglegesen:
Herceg Gergő unokám: Isten éltessen! |
|
 Gy.
Csak legyen zöldre pír, sárgának gólyahír,
vesszők hegyére mély lilák, tulipánoknak kűr-ruhák
Kékekkel egekre rakodj, gyöngyvirágokban illatozz, |
|
 Gy.
Mindig akad bosszúságom,
Most is jól felhúzott!
Vízóra-olvasó itt volt,
Csöngetett! Távozott! |
|
 H
Naiv a zöld levél-leány,
pimasz a fagy-legény;
Egymásra lel, csók csattan el,
ez biz' nem lány-regény.
|
|
 H
A kukorica szárkúpok között
sok kákabélű, töretlen kölök,
a kévék melegébe költözött,
majd annyit ég alatt, mint föld fölött,
|
|
 H
Nem tudsz Te önfeledten nevetni
addig amíg múltad fogva tart,
vasmarokkal szorít, nem hagy feledni,
nem látod a ködtől, ott a part... |
|
 H
Merengek, fölöttem remeg egy levél,
ahogy zöldjébe simít az őszi szél,
erezetén sárga holdsugár ragyog,
lenn a földön apró árnyéka vacog.
|
|
 H
Kedves, eljött vége!
Beköltözött a tél szívembe.
Itt már a szavaknak nincs jelentősége.
|
|
 H
Ajkaidról pattannak
a lélek rügyei
szirmokat csókolsz a fára
ha lehunyod szemed
|
|
 H
Tán nem modern az ég,
Ha kék,
De nem lesz sose zöld;
|
|
 H
Burkot repeszt az értelem,
hallgatom zokogó neszét,
fut a gondolat szerteszét,
szálanként összefércelem.
|
|
 H
Halak-vadak mind szabad,
nézd a madár szárnyakat!
Tekintsd saját árnyadat,
vajon óvod társadat?
|
|
 H
Telihold néz be az ablakon,
huhogó baglyok az ágakon.
|
|
|
|
Ma 2026. október 05. hétfő,
Aurél napja van.
Holnap Brúnó, Renáta napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
