|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 M
Rátaláltam így a láthatárra,
tavaszi nap, délidő,
majd a tiszta est árnyéka
került utamba, és utolért mindkettő. |
|
 M
Fojtogató bántó szavak,
visszafogott, hangos zokogás,
vánszorgó percek... |
|
 H
Kapaszkodj erősen lélek,
ne engedd el az embert,
majd csak akkor igazán,
ha mindennel megtelt! |
|
 H
Átkarolt a csended,
s a csillogó folyót
táguló szemeimmel követve,
lábaim eltűnő nyomainak dalában |
|
 M
Verni hiába versz - a tövis hegyét már nem érzem,
Csend arcába olvadón hideg márványvérrel vérzem,
Volt derű elhullt szirmai ölelnek takaróba
És végtelen téllel fekszem a túlnan esett hóba. |
|
 M
Pedig tudod, milyen csodás,
szívedben a szeretet?
Igaz kép, és nem látomás
szeretni csak így lehet |
|
 M
Megy le a Nap, elbúcsúzik
De még, egy kicsit elidőzik
Körülnéz a csodás Világon
Csak szépet lát a határon |
|
 M
Amott lent tenger hulláma nyaldossa a partot
fiú és leány szíve szerelemtől éhesen zakatolt. |
|
 M
Ne gondoljátok hogy elment az eszem,
nem a bársony kanapén, lent a szőnyegen,
puha vackukat rongyokból készítem. |
|
 M
Szenilis, vén Európa,
Vigyázz,
Mert az áradat
A semmibe sodor; |
|
 M
Balról gótikus híd ívelte át a folyót,
csokorba kötött lámpásai kápráztatók.
Szembe a Notre Dame csonka tornyai,
belül,áhítatos imádkozók százai. |
|
 M
De minden csodaszép
az ember bármerre lép
Mindig van ami álomszép |
|
 M
Ó, te szépem, akiből kilóg az élet,
amit elűzöl belőlem
halvány görbeségen, utadon ne álljon
egy sugár a hosszú szempilládról. |
|
 M
Most ölelj, ameddig itt vagyok!
Csak gyengéden. Mindenem sajog.
Bánhatod majd, ha én nem leszek,
hogy ölelnél, de már nem lehet. |
|
 M
Mind elmegyünk a járt úton,
nem futunk, ballagunk magányosan. |
|
 M
Nemességünk áruló!
De nincs nemességünk… Ó! |
|
 M
Hol a volt szél nevenincs pörölye,
Aki sziklává kovácsolt kavicsot és követ?
Köd most a letűnt Nagyok időtlen ereje,
S nem büszke szó - csupán csendessé lett sóhaj követ, |
|
 M
Nem lehetsz más csak késő őszi álom,
csókod mint hideg esőcsepp a számon.
Ha nem érzem őszinte szerelmedet,
utunk olyan ami sehová vezet. |
|
 M
Nem tudhattam, hogy ez méreg
Összetört a tükröm végleg. |
|
 M
Bihar-megye legkisebb falujában,
élt egy özvegyasszony egymagában,
Gyászolt Flóri fekete ruhában,
két embert siratott szomorúságában. |
|
 M
figyelj reá, halld meg a szót,
mosolyog, lelkében zenél!
Ne told el magadtól gyorsan,
remegő kérges kis kezét |
|
 M
Gyönyörködés, suttogások újra,
mint egy telt álomban...
Úgy tűnik, hogy kiszivárog valami...
révmenedék, egy Nő titka. |
|
 M
Varázslat az éjszakában,
Varázslatos álmom,
Minden egyes pillanatban,
Az arcodat látom, |
|
 M
Ami körbe vesz, csak káprázat,
vetített álomkép.
Vágyaim kínzó béklyói közt
egy hamis Álom-Lét. |
|
 V
Utca végén áll a kis ház
Nem füstöl kéménye már
Nagy család gyerekekkel
Hát itt lakott a kis erdőben |
|
|
|
Ma 2026. október 02. péntek,
Petra napja van.
Holnap Helga napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
