|
 Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 M
Ne félj, a holnap titokzatos, szép
tudom, Te még nem így értékeled
gúzsba köt a fájdalom és Te félsz,
de tudom, él'ted még széppé teszed! |
|
 M
Este, ahogy sötétedik, csend elönt, rám telepszik, mint özön,
A vízből is kezd elpárologni, a már félig alvó közöny,
Ez most, akkor a csendes semmi szépsége,
Vagy a semmi, csendes észveszejtősége? |
|
 M
Könnyem csendesen mossa arcom
mint eső mely altatót csöpög
kinyitott ablakon hallatszik sóhajom
mint mérges felhő mennydörög. |
|
 M
Félve írtam ezt a levelet magának,
titokban remélem jön rá válasz.
Nem tudtam tovább a titkot tartani,
szívem bánatát tovább halasztani. |
|
 M
Tél kapuja tárul egyre,
Sohasem jutunk a Hegyre? |
|
 M
Elveszíteni testileg valakit az egyik legrosszabb érzés,
De az emlékek megmaradnak, nincs semmiféle feledés,
Megszólalni ilyenkor is mégis borzasztóan nehéz,
Minden érintett mélyen magába merül, s onnan kitekintve néz, |
|
 M
Éjjel erős bátor voltam,
Minden élőt eltiportam,
S amint elért a hajnali fény,
Megpihentem koporsóm mélyén, |
|
 M
Akkor is Ősz volt,
mikor utolsó csókod
számra tapasztottad,
ez már, örök emlék marad. |
|
 M
Szúnyog Szilvi kecses rovar,
hosszú lábak, recés szárnyak,
nagyot csíp a szívókája,
friss vért tölt a potrohába. |
|
 M
Kis veréb kitárja szárnyát
Keresi a kicsi kis párját
Végül egymásra találnak
És a melegségre várnak |
|
 M
Minden apró,s nagy kellemetlenség sérelmeket generál,
Ezekre a már amúgy is romos egészségügyi állapot kellemetlenül reagál,
Nehezen vagy egyáltalán nem viseli el,
Úgy érzi, nem is kell, |
|
 M
Minden pillanatban, mindenhol zeng a hívása a szerelemnek:
mi felemelkedünk az égbe, és az angyalok lesznek a barátaink,
de mindig visszaesünk a földre,
de abban a pillanatban magasabban vagyunk, mint a mennyország... |
|
 M
Csak szívom a fogam, búsulok,
Mért ilyen a sors… elmélázok. |
|
 M
Amíg álomba szenderül város és utca,
Karácsony s ünnep áldott neve újra él,
Ajkát a szeretet a szívekre tapasztja,
És meghitt meleg lesz a decemberi tél. |
|
 M
Koszorút fontál ereidből,
feltűntél egyszer a semmiből,
szaggatod lényemet, élvezed?
Könnyeim törlöm, nem kérdezed, |
|
 M
Tündöklés véget ért, könyörtelen a tél,
hópelyhek fogsága, dermesztő hidegség. |
|
 M
Közelgő csillag szórja szét aranyát,
a hideg szél felkapja fenyők illatát.
Zúzmarás ágak látványa gyönyörű,
A völgy kertjeiben még zöldell a fű. |
|
 M
Álltunk a hosszú,türelmetlen sorban,
fülledt melegben, egy régi múzeumban.
Előttem egy csodás drága tünemény,
feszült ruhája szembetűnő élmény. |
|
 M
A színes hazugságok alatt
arcukat a maszk befedte,
de reszkető kezüket nem tudták
elbújtatni, látszott halálos remegésük. |
|
 Sz
Újabb reggelre ébredtem,
Nincs idő pihenni már,
Nagy a köd mögöttem,
De a java még utamban áll,
|
|
 Sz
Pohár lehet-e félig, úgy, hogy közben ez tele?
Vagy lehet-e a fele és ezzel közben tele?
Netán úgy néz ki a tele fele,
Hogy félig sincsen az, nemhogy tele?
|
|
 Sz
Őszi égnek sötétlő szürkéjén
alig tör át a novemberi fény,
búcsúzik ágától az elsárgult levél. |
|
 M
azért van árnyék, mert süt a Nap,
azért van eső, hogy csírázzon a mag,
azért van sötét, hogy várjuk a fényt,
azért a bűn, hogy tiszteljük az erényt, |
|
 M
Szeretet, öröm, szelídség, jóság, hűség
Türelem, béke, kedvesség, erényesség.
S míg e kegyeket naponta gyakorolod
Nem lesz az ördög kelepcéje otthonod. |
|
 M
Ragyog a csodás kék ég
Alant egy patak kanyarog
Patak mellett kocsiút fut
Messze a távolba vezet el |
|
|
|
Ma 2026. október 03. szombat,
Helga napja van.
Holnap Ferenc napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
