|
 Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 M
Megengeded, hogy eztán én is adjak?
Látod? Hálás könnyem patakokban hömpölyög....
Csak cseppnyit a sokból, mit tőled kaptam!
Örökké melletted leszek! Most már én jövök! |
|
 M
Bennem honol a nagy öröm, jaj, csak le ne fagyjon,
Naponta beszélek hozzá, hogy nekem kinyíljon.
Láthatóan jól fejlődik, mint pirosló gyöngyszem,
Megláthatom két hét múlva, Pünkösd szent ünnepen. |
|
 M
Feketekávéval teltek a bögrék...
édes, vonzó aroma,
élvezettel szürcsöltük kinn a verandán,
fogtam a kezed, csókom rajta hagyta a kávé nyomát, |
|
 M
Sodor magával létem,
hagyom hát hagy vigyen,
nyílik kapu még bőven
remélem előttem. |
|
 M
Telihold ragyog az ég sötét homlokán,
szobámba kúszik sejtelmes félhomály.
Elúsznak a felhőn az álmok, emlékek,
csendet hallgat az ébredező lélek. |
|
 Sz
Volt… micsoda ravasz tavasz!
Hír volt: hegyekben még havaz!
Pedig most volt, kemény telünk,
|
|
 H
A szeretetet éltetni kell,
ne hervassza el semmi sem.
Szélvihar ne tépje,
árvíz el ne mossa, |
|
 Sz
Ahol véget ér, ott kezdődik.
Tudom. Kell, hogy egyszer jobb legyen!
Álmodnék, de nem jön az álom
|
|
 Sz
A felhők felett mindig kék az ég,
szél vagyok, elfújom felhőidet,
hogy mindig boldog légy
|
|
 Sz
Oly jól érzem magam mikor
Magam biciklizhetek
Köszönnek a tájak, házak
Hidak és növények.
|
|
 Sz
Pedig a kicsi nőni akart,
termést takarni nagy ág alatt.
Aztán egy vihar úgy letépte,
|
|
 Sz
Tegnap még tél volt,
bús és komor.
Rideg csönd és kín,
hideg, s nyomor.
|
|
 Sz
Egy pillantás, egy szó, és nékem végem –
Reám ismerni többé nem lehet,
Csak egy kívánságom van, egy reményem:
Imádni és csókolni tégedet.
|
|
 Sz
Álmodtam egy éjszakán holdfényeset.
A néma tóba holdfény esett,
s lenn a vízből hold-lény lesett
rám. Nézett nagy meleg szemével
|
|
 Sz
Az évek múlnak felettünk,
emlékek tartják életünk.
Nézlek ! Még mindig úgy látlak,
mikor régen a szivembe zártalak!
|
|
 H
A kémény füstöt köpködött,
a füst a ködben szétömlött.
Sűrű, homályos szürkeség,
tüskés ördögszekér gurul a szélben,
|
|
 M
Tetszik a szemed, oly megfoghatatlan
Hatalmába kerített: ez vitathatatlan
Egyszer kínoz, másszor erővel tölt
S téged angyalként magára ölt. |
|
 M
Szikrázó holdfény
Elvarázsolta tájat.
Mesésen ezüst. |
|
 M
Mindez nem szándékos,
csak felfoghatatlan,
az ember úgy hiszi, vele
előfordulhatatlan, |
|
 M
S ha én győznék, - óh, tenger zengd,
óh, templom tornya, visszaverd,
de ne siess vele! |
|
 M
Lehangolt gitár az idő,
Hamis dalokból sző jövőt,
Pengeti az ó elmúlást,
Ó, lesz itt még ráadás, |
|
 M
Évek múltak, de Te nem jöttél soha
soha többé nem néztél reám
pedig, tudod, olyan jó lett volna
éreztem rajtad is de ne bánd! |
|
 M
Ó, mily szép vagy, te fenséges zuhatag!
Kíváncsian kémlellek lábujjhegyről.
Ahogy pöfékel az a vén gőzmozdony
oly dübörögve zúdulsz le a hegyről. |
|
 Sz
Arany, ezüst, drágakövek,
belőlük ékszerek készülnek.
nyaklánc, gyűrű, fülönfüggők,
karperecek, mellkitűzők.
|
|
 M
Mozdony, szuszogva
Tőr utat a sötétbe.
Felhőtlen égbolt. |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 28. hétfő,
Vencel napja van.
Holnap Mihály napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
