|
Vendég: 17
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Sz
alsó, felső, király, ász,
alul, felül sírás, gyász.
elkártyázod pénzedet,
csalóknak ez élvezet.
|
|
M
Sok év múltával... még ma is, magány ölel vaskarokkal,
Reggel eltűnök, de este, ő nyit ajtót tárt karokkal.
Álmatlan éjszakák után, hajnalt várok csillagokkal. |
|
M
az igazi vén
az örömét már csak a
múltjában leli |
|
M
Messzire hallatszottak az őszinte szívdobbanások,
lélegzetvisszafojtva hallgatóztak a lapok a könyvben.
Szülők ölébe húzódott egy-egy álmos kicsiny gyermek,
cirógatva búgták a legszebb mesét: féltőn, óvón, csöndben.
|
|
M
Schopenhauer szólt hajdanán,
S én elhiszem, mert bölcs szava:
„Az emberarc ötlet csupán,
Szüli – a Természet maga.” |
|
M
Hirtelen a vihar,
Vad, cikázó villámokkal…
Még, föld is belereng.
Ég zeng, felhők terhe súlyos,
|
|
M
Az égszínkékben visszatérést érzek,
kékes lila füst, mit a nedves rőzsék adnak,
a város felett terjed, szinte méreg,
egy repülő éles hangot hallat. |
|
M
Félárva kis édes gyermek,
nem számíthat senkire,
csak apára, ha nagyon lelkes
szeretetét teszi le! |
|
Sz
Sajog a lélek, súlyos sebek véreztetik.
Ránk zuhog minden fájdalmad, bennünk csobban.
Tekinteted szelíd, sosem fenyegető.
|
|
Sz
Szemet gyönyörködtetőek a szatmári tájak,
a Nyírség dimbes-dombos homokbuckái - tagjai
a hegyek nélküli látványos varázslatnak.
|
|
Gy.
Ette és itta a jó szót,
lelke erőt kapott;
Nem látta már rossznak magát,
s hogy porból gyúratott. |
|
Gy.
Emlékszem, oly kék volt a szemed, mint a tenger,
kábultan merülni benne az maga a boldogság volt.
Önfeledten lágy, ölelő karodba bújni,
sóhajaidat hallani, csókod íze elvarázsolt. |
|
Gy.
egy belső szépség
az sohasem öregszik
sőt mindig szebb lesz |
|
Gy.
Akarom, mert álom...
Csak valóra váljon!
Soha el ne szálljon!
Hallgasd meg az álmom. |
|
Gy.
Hazudtál Te minden percben nekem,
kihasználtad, hogy naiv vagyok
rájöttem, de nem mondtam én Neked
mert tudtam, nem leszek "nagyobb" |
|
gy.
Űröm betölti az Úr,
mint láthatatlan húr,
mely megfeszül,ha sátán dúl,
mikor várát lebontani készül, |
|
V
Árva volt a zöld bogárka,
benn lakott egy vén kosárba’,
vágyott már a szeretetre,
észre senki sose vette. |
|
Sz
Keservesen sírva jöttem a világra,
mintha tudtam volna, szenvedés az ára
a kevés örömnek, amit megízlelnek,
kik e földi létben látogatást tesznek.
|
|
Sz
Sorsom kártyáit középre dobtam,
húzva a lapból bárki tanult
belőle, vagy ránézett unottan:
más a jelene, mást mond a múlt.
|
|
Sz
Hóesésben mulat
A család apraja, nagyja…
Újabb születésnap.
|
|
M
Látod, az ég most felhőtlen, pillangók kacaja száll,
kövek között felpezseg a hűs forrás. Ide leülök.
Hallgatom a csöndet, a békés bugyogást a Földben,
kisrigó vidám dalát, gondolatban vele repülök.
|
|
M
Az én keblem érzése érted állt ki mindig,
És volt, hogy eljutottunk a szerelmes szintig.
A szívem, nem felejt el semmit, mert akkor megfakulna,
És csak vágyamat ölelném magamhoz lélek-vakulva. |
|
M
Gyermekkorom legszebb nyarát talán,
őszi napokon újra álmodnám.
Te kedves fiú vajon merre jársz?
A tó hallgatag. Ne várd válaszát! |
|
M
a belső szépség
csak az ami érdekli
amit csak ő lát |
|
M
Dúsan, frissen font virágkoszorú,
tekintetedben ott a gyilkos erő,
nem, nem hiszem, hogy ismernéd a szerelem fényét,
dúsan, frissen font virágkoszorú. |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 28. hétfő, Vencel napja van. Holnap Mihály napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|